Az afrikai kontinens kettészakadása a vártnál gyorsabban mehet végbe
A kontinensek mai elrendezése állandónak tűnhet, ez azonban távol áll a valóságtól. Bár a tektonikus lemezek rendkívül lassan mozognak, de geológiai időskálán ezek a mozgások hegyeket emelhetnek ki, óceánokat nyithatnak meg, és egész kontinenseket alakíthatnak át. Egy új kutatás szerint Afrika keleti részén ez a folyamat jóval előrébb tart, mint korábban gondolták.
A tudósok régóta tudják, hogy az afrikai kontinens keleti része lassan leválik a földdarab többi részéről. Az úgynevezett Kelet-afrikai-árok mentén az Afrikai-lemez két részre válik: nyugaton a hatalmas Núbiai-lemezre, keleten pedig a kisebb Szomáliai-lemezre, amelyhez Kelet-Afrika partvidékének nagy része és Madagaszkár is kapcsolódik. A folyamat végén, több millió év múlva, egy új óceán jöhet létre.
A friss tanulmány a kenyai és etiópiai területeken húzódó Turkana-árokra koncentrált. A kutatók korábbi szeizmikus méréseket elemeztek újra, hogy pontosabban meghatározzák, milyen vastag a földkéreg ebben a térségben. Az eredmények szerint a kéreg a hasadék közepén mindössze körülbelül 13 kilométer vastag, miközben a térség peremén több mint 35 kilométeres vastagságot mértek – írja a ScienceAlert.
– mondta Christian Rowan, a Columbia Egyetem geológusa. A kutató szerint Kelet-Afrika tovább jutott ebben a folyamatban, mint eddig feltételezték.
Fontos hangsúlyozni, hogy a kontinens kettészakadása nem emberi léptékű esemény: a teljes folyamat még így is több millió évig tarthat. A Föld történetéhez mérve azonban ez viszonylag rövid időnek számít.
A következő nagy szakasz az úgynevezett oceanizáció lehet. Ekkor a kéreg tovább nyúlik és vékonyodik, majd a mélyből magma törhet fel, amely lehűlve új óceáni aljzatot hoz létre. Idővel az Indiai-óceán vize is benyomulhat a kialakuló medencébe, és egy új tenger, majd óceán születhet Afrika keleti peremén. Hasonló folyamat már most is megfigyelhető az Afar-medence térségében, Északkelet-Afrikában, a Vörös-tenger közelében.
A kutatásnak paleoantropológiai szempontból is érdekes következményei vannak. A Turkana-árok környéke rendkívül gazdag korai emberelődökhöz köthető fosszíliákban, ezért régóta az emberi evolúció egyik kulcsterületének tartják. A kutatók szerint a Turkana-árok nagyjából 4 millió éve léphetett a jelenlegi, előrehaladott hasadási szakaszba, egy hosszabb vulkáni időszak után. Ez időben egybeesik a térségből ismert legkorábbi emberelőd-leletek korával. A kéreg elvékonyodása fokozhatta az üledékképződést, ami segíthette a fosszíliák megőrzését.
A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy ezek a tektonikai változások alapvető szerepet játszhattak abban, miért maradt fenn ilyen gazdag őslénytani és emberelődökhöz kapcsolódó leletanyag a Turkana-árokban. A kutatás a Nature Communications című folyóiratban jelent meg.
Olvasd el ezt is!