Ősi egyiptomi koponyára bukkantak, 5000 ezer éves lehet a lelet

A férfit még 1902-ben találták meg Egyiptom déli részén, egy lezárt cserépedényben, egy sziklába vájt sírban – ez az egyedi temetkezési forma pedig nagy valószínűséggel segítette, hogy a DNS az extrém meleg ellenére is sértetlen maradjon – írja a The Guardian.

A csontváz különleges körülmények között maradt fenn, és több mint egy évszázadon át pihent múzeumi gyűjteményben, míg végül célzott genomikai elemzésre sor került. A kutatók szerint a lelet rendkívül értékes: nemcsak az Óbirodalom-kori emberek külsejéről, hanem származásukról és életkörülményeikről is árulkodik.

 – mondta Pontus Skoglund, a londoni Francis Crick Intézet genomikával foglalkozó laborjának vezetője.

A csontvázat jelenleg egy liverpooli múzeum őrzi, miután túlélte a második világháborús bombázásokat, amelyek az emberi maradványok többségét elpusztították. A radiokarbon-vizsgálatok szerint a férfi a Kr. e. 3. évezredben élt, az Óbirodalom hajnalán, nem sokkal Felső- és Alsó-Egyiptom egyesítése után.

A genetikai vizsgálatok alapján a férfinak sötét bőre, barna szeme és haja volt. Ősei nagyrészt észak-afrikai földművesek lehettek, de a genetikai állomány 20 százaléka a Közel-Keletről származik – ami a korabeli kereskedelmi kapcsolatokkal is összhangban áll.

A csontok azt mutatják, hogy a férfi idősebb volt – valószínűleg 60 év körüli –, és súlyos ízületi gyulladással élt. A testtartására utaló nyomok és a lábfején látható kopások alapján a kutatók úgy vélik, fazekas lehetett, aki hosszú órákat dolgozott a földön ülve. A különös temetkezés pedig arra utalhat, hogy rendkívül megbecsült mesterember volt.