Az állati intelligencia kutatása az elmúlt évtizedekben egészen új megvilágításba helyezte, hogyan is gondolkodunk az emberek és az állatok közötti kognitív különbségekről. A viselkedéskutatás, neurobiológia és etológia egyre több olyan példát tár fel, amelyek alapján bizonyos állatfajok képesek komplex tanulásra, problémamegoldásra, sőt bizonyos mértékű önreflexióra is.
Polipok – epizodikus memória és eszközhasználat
A puhatestűek közé tartozó közönséges polip idegrendszere rendkívül fejlett: akár 500 millió idegsejttel is rendelkezhet, aminek kétharmada nem az agyban, hanem a karokban található. Ez decentralizált idegrendszert eredményez, ami lehetővé teszi, hogy a polip karjai bizonyos mértékig autonóm módon érzékeljenek és reagáljanak.
Ez is érdekelhet! Meglepő elmélet: tudósok szerint innen származnak a hangyászsünök
Kísérletek kimutatták, hogy a polipok képesek megjegyezni tárgyak színét, formáját, ami kísértetiesen hasonlít az emberekre jellemző epizodikus emlékezethez. Más kutatásokban
kókuszhéjakat használtak „menedékként”, ami az eszközhasználat egyik első igazolt példája puhatestűeknél.
Sertések – tükörteszt és logikai feladatok
A malacokról számos tanulmány kimutatta, hogy kimagasló memóriakapacitással rendelkeznek, gyorsan tanulnak, és képesek különbséget tenni a tárgyak között. Egyes egyedek joystick segítségével tanultak meg számítógépes feladatokat irányítani, és értették meg az ok-okozati összefüggéseket a cselekvésük és az eredmény között.
A tükörteszt – amely az önismeret egyik mércéje – során bizonyos sertések képesek voltak a tükör segítségével megtalálni rejtett tárgyakat, ami szintén tudatosságra utal.
Szajkók – táplálékelrejtés és előrelátás
A szajkók kognitív képességeit kutatások révén tárták fel, amelyek szerint nemcsak elrejtik az élelmet, hanem képesek arra is, hogy később visszatérjenek a táplálékhoz, mielőtt az megromlik. Ez azt jelenti, hogy képesek az időbeli sorrend és a romlási folyamat alapján dönteni, ami időérzékelést és logikus tervezést feltételez.
Ezt is olvasd el! Kutatás bizonyítja: nemcsak az emberek, de a madarak is képesek barátságokat kialakítani
Továbbá, amennyiben megfigyelik őket rejtekhelyük készítésekor, később új helyre viszik át az élelmet, mert feltételezik, hogy más egyedek hozzáférhetnek. Ez egyértelműen arra utal, hogy
a szajkók képesek más állatok szándékait előre megjósolni és ez alapján cselekedni.
Hangyák – kollektív intelligencia és mezőgazdaság
Bár az egyes hangyák kognitív képességei korlátozottak, kollektív szinten lenyűgözően komplex viselkedésre képesek. A levélvágó hangyák például gombát termesztenek kolóniáikban, miközben speciális viselkedési mintákkal gondozzák és „aratják le” a gombatelepeket. Ez mezőgazdaságként értelmezhető, és párhuzamot mutat az emberi kultúrával.
Más fajok pedig az emberéhez hasonló temetkezési viselkedést mutatnak: eltávolítják a kolónia területéről az elpusztult egyedeket, ezzel csökkentve a fertőzésveszélyt. Ezen kívül dinamikusan alakítanak ki közlekedési útvonalakat saját testükből, és rugalmasan reagálnak a környezet változásaira.
Tisztogatóhalak – szociális érzékenység és döntési képesség
A tisztogatóhalak viselkedését évtizedek óta vizsgálják. Ezek az apró zátonylakó halak más fajok testéről távolítják el az élősködőket, de időnként „átverik” őket, és egészséges szövetet is fogyasztanak. Ha azonban érzékelik, hogy az adott egyed veszélyes vagy gyakran visszatér, nyugtató mozdulatokkal próbálják lekenyerezni.
Még több érdekesség! Miről kotkodál a tyúk? A mesterséges intelligencia elárulja
Kísérletekben megfigyelték, hogy ezek a halak képesek megkülönböztetni fajtársaik viselkedését is, és ennek alapján dönteni arról, kivel érdemes együtt dolgozni.
