Az emberi agy lenyűgöző, hiszen homokszemnyi méretű szegmensekbe egyenként több mint 100 ezer idegsejt van összezsúfolva. Az evolúció igazolja is agyi képességeinket, azonban nem mi vagyunk az egyetlen élőlények, akiknek ez a szerve különösen jól alkalmazkodott a túléléshez. A természetben rengeteg állatfaj rendelkezik egyedülálló agyi berendezkedéssel.
Polipok
Fotó: Unsplash/Serena Repice Lentini
Azt gondolhatnánk, hogy puhatestűek közé sorolandó fajnak nagy kihívást jelent, egyszerre irányítsa mind a nyolc végtagját, ez valójában nincs így. A polipok idegrendszere ugyanis lehetővé teszi, hogy minden végtagjukat testük többi részétől függetlenül használják.
Ezt is olvasd el! Meglepő hasonlóságot fedeztek fel a polipok és az emberek agya között
Bár a szemeik között van egy főagy, de idegsejtjeiknek több mint 60%-a a csápokban található, ami végtagonként közel 40 millió idegsejtet jelent. Ezek autonóm miniagyként működnek, lehetővé téve, hogy minden egyes csáp külön dolgozza fel az érzékszervi információkat és határozza meg mozgását. Egyes kísérletek azt mutatják, hogy a polipok végtagjai a levágás után is folytatják az ingerek feldolgozását, de még reagálnak is azokra.
Pókok
Fotó: Nikola/Unsplash
Az összetett hálófonáshoz nagy agyi kapacitásra van szükség. Több tanulmány is alátámasztotta, hogy a legtöbb pók testéhez viszonyítva hatalmas aggyal rendelkezik. A washingtoni Smithsonian Trópusi Kutatóintézet munkatársai nemrég azt is kiderítették, hogyan oldják meg még a legapróbb pókok is ezeket az összetett formákat. Felfedezték, hogy a kisebb fajtáknak arányosan nagyobb az agyuk, és a legparányibb egyedek testük akár 80%-át is központi idegrendszerük elhelyezésére fordítják. Sőt, egyes kis példányoknak az agyuk a végtagjaikba is elér, akár lábuk negyedét is kitölti.
Harkályok
Fotó: Shutterstock
Ha a fejünket többször nekiverjük egy kemény dolognak, az biztos recept egy agyrázkódáshoz. A fakopáncsoknak azonban létkérdés, hogy a fa törzséből hogyan szereznek élelmet, így az ő agyuknak alkalmazkodni kellett ehhez a gyakori mozdulathoz. A megfigyelések szerint ugyanis ezek a madarak akár 12 ezer alkalommal is kemény felületet ütnek meg csőrükkel anélkül, hogy agykárosodást szenvednének.
Ez is érdekelhet: Összefügg az agyméret az intelligenciával?
Egészen a közelmúltig úgy gondolták a kutatók, hogy a madár csőre mögött található szivacsos koponyarész úgy működik, mint egy bukósisak, amely tompítja az ütéseket. Egy tudóscsoport 2022-ben viszont felfedezte, hogy nem ütéscsillapításról van szó valójában, hanem a harkály agyának mérete és alakja akadályozza meg a veszélyes koponyaűri nyomást.
Piócák
Fotó: Shutterstock
Általánosan elterjedt nézet, hogy a piócáknak 32 agyuk van, de ez nem teljesen igaz. Ennek a vérszívó állatfajnak bizonyítottan két fő agya van: egyik a fejénél, míg másik a farkánál, a test közepén azonban 21 olyan idegcsomó található, amelyek miniagyként működnek. Ez így összesen tehát kvázi 23 agyat jelent. A tudósok felfedezték továbbá, hogy a piócáknak nincs szükségük az összes agyukra bizonyos funkciók elvégzéséhez. Sőt, tanulmányok azt is megfejtették, hogy azok a piócák, amelyeknek hiányzik a fejüknél lévő agy, jobban úsznak a teljesen ép példányoknál.
