Sok tévhit kering arról, hogy az agy mérete dönti el, mennyire okos valaki. Ha nem a méret számít, akkor micsoda?
Az eddigi kutatások alapján az agy abszolút méretének nincs köze az intelligenciához. A relatív méretének, tehát testhez viszonyított méretének viszont lehet némi köze. Ám a tudósok a mai napig nem tudják, mit kezdünk a felesleges agytömeggel, mivel egy kisebb agynál is elmondható, hogy az agy nagy része inaktív.
Albert Einstein mindenki által elismert géniusz, agyát tanulmányozva a kutatók közelebb kerülhettek annak megválaszolásához, hogy vajon az intelligencia fokmérőjének számít-e az agyméret. A méretben nem találtak különbségeket, ám egyes agytekervények eltértek, a vizuális agyrészei emellett fejlettebbek voltak, mint a verbális részek.
Edward Rulloff 19. századi New York-i lakos Einsteinnel ellentétben óriási agyáról lett híres. A Cornell Egyetem ma is őrzi Rulloff agyát, aki egyébként gyilkos volt: megölte saját családját és három másik férfit. Végül felakasztották. Az ő idejében agyának méretét intelligens manővereihez társították. Ezt az elképzelést azóta többen is megcáfolták.
Einstein agyának tanulmányozásán kívül ugyanis több kutatás bizonyítja az agyméret és intelligencia közti kapcsolat hiányát. Egy 2015-ös kutatásban például Martin Voracek és kutatótársai azt találták, hogy noha egyes agyterületek kiterjedtsége összefügghet az intelligenciával, az agy egészleges mérete csak az esetek 6 százalékában utal ilyesmire.
Ezen kívül az anyagcserénk nem is engedné meg, hogy egy nagyobb agyat jobban kihasználjunk, mivel energiaszintünk miatt agyunknak egyszerre csak 10 százalékát vagyunk képesek használni.
Miért az intelligenciát kötjük össze az agymérettel? Miért nem az empátiát például? Ennek történelmi oka van, régen különböző rasszokra akarták rábizonyítani a különbségeket, hogy igazolják vele az igazságtalan bánásmódot.
Az állatok agyának méretkülönbségei is bizonyítják a felvetés hamis voltát. A gyümölcslegyek agya körülbelül akkora, mint a mák. A kazettásbálna agya pedig két gallonnak felel meg. A jóval kisebb agyú állatok ugyanolyan kifinomultnak tűnnek, mint egy bálna. Barbara Finlay összehasonlító neurológus és munkatársai rámutattak például arra, hogy a kolibri és a bálna viselkedési mintái kifinomultságukban meglehetősen hasonlóak.
Felmerül a kérdés, hogy az embereknek miért kell ekkora agy. Az idegtudósok mai napig küzdenek azzal, hogy rájöjjenek, mire való az extra agytömegünk. Az eddigi legjobb magyarázat alapján faji szinten a plusz agytömegünk teszi lehetővé, hogy több életre szóló emléket tároljunk. Ám ez az előny csak más fajokhoz képest mutatkozik meg. Azok az emberek ugyanis, akiknek kiemelkedően precíz önéletrajzi memóriájuk van, tehát akik pontos részletekkel emlékeznek a múlt eseményeire, nem rendelkeznek az emlékezethez kapcsolódó nagyobb agyterületekkel (ilyen például a hippokampusz).
(Forrás: Psychologytoday)
