Áttörést értek el tudósok az agykutatásban, mi szerint ma már képesek belenyúlni az emberi elmébe, és megváltoztatni nem csak a gondolatainkat, de viselkedésünket, sőt, még emlékeinket is.


A különböző reklámokkal, marketing fogásokkal és a közösségi médiával már jó ideje befolyásolják az emberek gondolkodását, a neurotechnológia területén elért áttörés azonban ennél sokkal komolyabb. A kifejlesztett eljárás során szó szerint belenyúlnak az agyba, és módosítják a kognitív tulajdonságokat.

„Ez nem science fiction, állatoknál már ma is csináljuk. A kezdetleges agy-számítógép interfészek azt mutatják, hogy a parancsokat az agy úgy értelmezi, mintha saját maga találta volna ki őket. Ez nagyon veszélyes, és mindenképpen egy olyan határ, amit nem szabad átlépnünk."

– nyilatkozta Rafael Yuste, a Columbia Egyetem agykutató professzora. A szakember szerint szigorú szabályozásra, az emberek jogait védő törvényekre van szükség az eljárás kordában tartására.

Ennek érdekében a tudós több szakembert és technológiai cégvezetőket hívott össze tavaly, hogy meghatározzák: minek kell mindenképpen szerepelnie a szabályozásban ahhoz, hogy viszonylagos biztonsággal folyhasson tovább az idegtudományi kutatás ezen ága. Véleményük szerint az alapvető jogokhoz hozzá kell fűzni például a kognitív manipuláció elleni jogokat is.

„A szabályozásban mindenképpen jelen kell lennie a mentális védelemnek, a saját identitás és döntéshozatal szabadságának, a torzítás elleni védelemnek és a neuroaugmentációhoz való egyenlő hozzájutásnak, utóbbi a kognitív és érzékszervi képességek fokozására vonatkozik"

– mondta Yuste.

Néhány országban már zajlanak törekvések a technológia szabályozására: Chilében például már csak megszavazásra vár egy neurojogokra vonatkozó törvénykiegészítés. Spanyolországban is megvan már a tervezet, amelyről a lakosság véleményét is kikérik. Yuste szerint globálisan is szükség lehet az emberi jogi szabályozásra.

John Krakauer, a Johns Hopkins BLAM Lab agykutatója ellenben megkérdőjelezi, hogy valóban szükséges-e a technológia bevezetése, ugyanis attól tart, hogy az olyan technoutopisztikus társadalmakban, mint például az Egyesült Államok, nagyon nehéz lesz hatékonyan szabályozni azt.

„Azt hisszük, hogy ha valamit képesek vagyunk megcsinálni, azt meg is kell csinálnunk, és szabályoznunk kell. De mi lenne akkor, ha inkább egyáltalán bele sem kezdenénk?"

– tette fel a kérdést Krakauer.

via 24.hu

A figyelmetekbe ajánljuk