Pupilla
Fotó: Shutterstock

A pupillák rejtett jeleket mutathatnak az agy állapotáról

A szem a lélek tükre – ahogy a mondás tartja. Most pedig japán kutatók bizonyították, hogy a pupillánk működése az agyműködésünk egyik tükre is lehet. A tanulmány szerint az, ahogyan a szem ezen része reagál a mozgásra elárulhatja, milyen hatással van a testmozgás az agyunk aktivitására.



Japán kutatók 24 résztvevőnél figyelték a pupillák méretét 10 perces könnyű testmozgás alatt. Majd neuroimaging (egy idegrendszeri képi diagnosztika - a szerk.) segítségével megnézték, hogyan reagált az alanyok agya egy feladat elvégzésére.

Az eredmény alátámasztja azon feltételezésünket, miszerint a pupillákhoz kapcsolódó mechanizmus, egy lehetséges mechanizmus, amellyel a nagyon könnyű testmozgás fokozza a prefrontális kéreg aktivációját és a végrehajtó funkciókat

– magyarázza a Tsukubai Egyetem ideg- és testmozgáskutatókból álló csapata a tanulmányukban.

Olvasd el ezt is! Mégis képesek vagyunk a pupillánk méretét tudatosan változtatni

Bár furcsa kapcsolatnak hangzik, mára már jól ismert, hogy még az olyan alacsony intenzitású testmozgás is fokozhatja a hangulatunkat, mint a jóga, vagy a séta, és segíthet jobban koncentrálni egy-egy feladat elvégzéséhez. Azonban a pontos neurális aktivitás, amely a testmozgás által a végrehajtó funkciók fellendítéséhez vezet, még mindig kevésbé ismert – a mostani kutatás is ezt célozta meg.

Agy mri vizsg\u00e1latShutterstock

A vizsgálathoz a kutatócsoport egészséges fiatal felnőtteket toborzott, és megkérték a résztvevők egyik felét, hogy végezzenek egy 10 percig tartó, nem leterhelő testmozgást. A másik felük ezalatt kontrollcsoportként funkcionált, és egyszerűen csak pihent a kondigépeken. Az edzés előtti, alatti és utáni időszakban a résztvevők pupillaméretét figyelték meg, illetve a hangulatukról is érdeklődtek – számol be a kutatásról a ScienceAlert.

Ez is érdekelhet: 6 élelmiszer, amivel felturbózhatod az agyműködésed

Mindkét csoporton edzés előtt és után is megvizsgálták az agyi funkciókat egy feladat keretében, ami az úgynevezett Stroop-színteszt volt. Ebben arról kérdezték az alanyokat, hogy egy szó (például piros vagy zöld) megfelel-e annak a színnek, amelyben megjelenik. Az eredmények azt tükrözték, miszerint a mozgásban résztvevők jobban teljesítettek a kognitív feladatban, mint a kontrollcsoport.

Érdekes módon azt is kimutatták, hogy az edzéscsoport pupillái kitágultak edzés közben, míg a kontrollcsoportban résztvevők pupillái nem változtatták meg méretüket. Továbbá minél jobban kitágultak a pupillák az edzés során, annál jobban fokozódtak a kognitív funkciók is a teszt során.

A kutatók szerint a jövőre nézve a pupillaátmérő ígéretes potenciált rejt magában, mint új jel, amely felhasználható a testmozgás agyra gyakorolt hatásainak előrejelzésében.

A figyelmetekbe ajánljuk