Tudjuk, hogy a testmozgás jó hatással van az izomzatunkra, szív- és érrendszerünkre és metabolizmusunkra. De milyen hatással van az agyra?
Az agy nagyon plasztikus, tehát egy változásban lévő szerv. Napi szinten képződnek benne új idegi kapcsolatok és új idegsejtek is. A hippokampusz kiemelt területe az agynak, amely a memóriához, tanuláshoz és a negatív érzelmekkel való megküzdéshez köthető.
Egy BDNF nevű molekula segíti az új neuronok képződését. A különféle aerob mozgások és nagy intenzitású intervall edzések jelentősen növelik agyunk BDNF szintjét. Ez a változás epigenetikus, tehát kihat a gének kifejeződésére is, ami idegi hálózatok megváltozásához vezethet.
A rendszeres testmozgás emellett kihat az immunfolyamatokra azáltal, hogy csökkenti a gyulladásos válaszokat. Bizonyos gyulladásos válaszok járulnak hozzá a depresszió és a szorongás kialakulásához is többek között, ezért a testmozgás a mentális betegségek megelőzését szolgálja. Egy kutatás alapján a sportolás a terápiához hasonló módon képes csökkenteni a depresszió tüneteit.
A sport emellett dopamin és endorfin termelődést válthat ki, ami miatt jó közérzetünk lesz és motiváltak leszünk. Pozitív hatással van továbbá a kognitív funkciókra, a memóriára, tehát a hippokampuszra.
Csökkenti a szorongást és a PTSD tüneteit. A testmozgás lehet egy mindfulness-gyakorlat is, mivel segítségével a jelenre figyelünk. Ezeken kívül az önmagunkról alkotott kép és az önbizalom növelésében is fontos szerepet tölthet be.
(Forrás: BigThink)
