Meglepő elmélet: tudósok szerint innen származnak a hangyászsünök

A szóban forgó fosszília egy Kryoryctes cadburyi nevű ősi kloákás, vagyis tojásrakó emlős felkarcsontja. A legújabb mikroCT-vizsgálatok feltárták a csont belső szerkezetét: a tudósok vastag, tömör csontfalat és kicsiny üregeket találtak benne – ezek pedig a vízi emlősök jellemzői. A nehéz csontok ugyanis csökkentik a felhajtóerőt, így segítve az állatot abban, hogy könnyedén a víz alatt maradjon.

Ez is érdekelhet! A természet meteorológusai: 5 lenyűgöző állat, ami képes előre jelezni az időjárás-változást

A kutatás vezetője, Suzanne Hand paleontológus szerint ezek a morfológiai sajátosságok arra utalnak, hogy a K. cadburyi félig vízi életmódot folytatott – akárcsak a ma élő kacsacsőrű emlős (Ornithorhynchus anatinus), amely szintén a kloákások közé tartozik. Filogenetikai elemzések szerint

ez az ősi faj lehetett a kapocs vízidisznó és a hangyászsünfélék között, ami arra utal, hogy ez utóbbiak nem közvetlenül a szárazföldön fejlődtek ki, hanem egy olyan ősből, amely vízben és földön egyaránt otthonosan mozgott.

További bizonyítékok is alátámasztják ezt az elméletet: a hangyászsünfélék hátrafelé forduló hátsó lábai az ásáshoz alkalmazkodtak, de ez a testfelépítés a vízi emlősöknél is gyakori az irányítás érdekében. Emellett az állatok embrióinak csőrében ma is kimutathatók a kacsacsőrű emlőséhez hasonló érzékelőszervek nyomai, amelyek a vízi zsákmány elektromos jeleit képesek érzékelni.

Ha tovább olvasnál: Az ember legjobb barátai egykor: 5 kutyafajta, ami mára teljesen kihalt

Mindez azt sugallja, hogy a hangyászsünfélék ősei valamikor még a vízben keresték a táplálékukat, de az evolúció során a szárazföldön kezdtek új életet.