A modern technológia robbanásszerű fejlődése előtt évszázadokig az állatok viselkedése szolgált a népi időjóslás alapjául. Ki ne hallott volna például arról, hogy a tél hossza attól függ, hogy a medve a téli álom után meglátja-e a saját árnyékát? Bár nem biztos, hogy teljesen megalapozott ez a feltételezés, az tény, hogy az állatok egészen máshogy érzékelik a légnyomás, a hőmérséklet és a páratartalom változásait, ami arra enged következtetni, hogy egy-egy népi hiedelemnek akár egész komoly tudományos alapja is lehet.
Szarvasmarhák
Közkeletű hiedelem, hogy a szarvasmarhák viselkedése sok esetben egyértelműen közelgő vihart jelez. A folklór szerint ugyanis ezek az állatok rendkívül érzékenyek a levegőben tapasztalható légnyomáskülönbségre, ami általában nagyobb zivatarok előtt következik be. A hagyomány szerint a marhák ilyenkor lefekszenek a fűbe, hogy legalább egy kis területet szárazon tartsanak az esőzés során.
Ezt is olvasd el! Álmunkban tényleg bemásznak a szánkba a pókok? A tudomány válaszol!
A hiedelem szerint a tehenek csapatostul lefekszenek, ha vihar közeleg
Fotó: Shutterstock
Bár tény, hogy ha sok marhát látunk egy mezőn feküdni, az sok esetben akár egy közelgő égszakadás jele is lehet, nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a szarvasmarhák az idejük felét ejtőzéssel töltik, így gyakran nem az időjárás-változás miatt, hanem egyszerűen csak pihenés céljából fekszenek le.
Mókusok
A mókusok – legalábbis hazánkban – jellemzően kerülik a lakott területeket, ettől függetlenül egy-egy apró jellel üzennek nekünk az időjárással kapcsolatban. Sokan úgy hiszik, hogy a mókusok odúkban élnek, ám ez nem igaz: ezek az állatok jellemzően fák lombkoronáiba építik a fészkeiket, melyeknek helyzetéből akár az időjárás változásaira is következtethetünk.
A népi hiedelem ugyanis úgy tartja, hogy minél magasabbra építik a fészkeiket a mókusok, annál hidegebb télre kell számítanunk.
Ugyanerre lehet következtetni az állatok farkán található bundából is: minél sűrűbb, vastagabb bundát növeszt az állat a téli hónapok előtt, annál keményebb fagyok várhatók.
Hangyák
A hangyák vonulása hosszú évszázadok óta foglalkoztatja az emberiséget, hiszen ezeknek a rendkívül intelligens és érzékeny állatoknak a méretük miatt valóban élet-halál kérdése az, hogy mennyire felkészülten várják a viharokat. Ilyenkor jellemzően az egész kolónia felbolydul, csapatosan vonulnak egy irányba és magukkal viszik a hangyatojásokat is, hogy biztonságba helyezzék őket.
Még több érdekesség az állatvilágból! Hátborzongató fotó készült egy hangya arcáról
Ráadásul ezek az apró élőlények a nagy esőzések előtt látványos hantokat is építenek, hogy megvédjék magukat a csapadéktól.
Vakondok
A földalatti járatokban élő állatok sokak kertjét tették már tönkre, de a megásott odújukból a közelgő időjárásra is lehet következtetni. A népi hiedelem szerint ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy milyen mélyen alakítja ki a vakond a saját élőhelyét.
A folklór alapján, ha a járat legalább 70 centivel a föld alatt van, akkor kemény, hideg télre kell számítani. Ebből adódóan tehát az állat élőhelye és a földfelszín közti távolságból lehet következtetni a közelgő időjárásra: minél közelebb található a járat a felszínhez, annál enyhébb idő várható.
Madarak
Ha a fecskék alacsonyan repülnek, hideg idő várható – tartja a hiedelem, ennek azonban tudományos magyarázata is akad. A madarak fő táplálékforrásai, vagyis a rovarok és bogarak ugyanis a várható lehűlés miatt szinte mindig a talaj közelében maradnak, ami a fecskék röptét is meghatározza.
Ez is érdekelhet! Ősemberek: 5 tévhit, ami elterjedt, de köze sincs a valósághoz
A tudósok azt is megfigyelték, hogy míg a verebek egy nagyobb esőzés előtt jellemzően hangosan csipognak, addig a harkályok és rigók jellemzően elbújnak. Ez annak köszönhető, hogy
