Megköszöni az agyunk, ha néha hagyjuk unatkozni

Az agyunk különböző területek együttműködéséből áll, mint egy város kerületei, amelyeket utak kötnek össze. Ezek a „hálózatok” együtt dolgoznak különböző feladatok elvégzésén. Amikor unatkozunk – például egy érdektelen film közben –, az agy bizonyos hálózatai aktiválódnak. Az elején az úgynevezett figyelmi hálózat dolgozik, amely segít összpontosítani. De ahogy egyre kevésbé köt le a film, ez a hálózat kevésbé aktív, és csökken a figyelmünk. Ugyanígy csökken az úgynevezett „végrehajtó kontroll hálózat” működése is, amely a feladatokban való kitartást segíti.

Ezt is olvasd el! Szeretnél 100 évig élni? Ez a 4 szokás segíthet a cél elérésében

Ezzel párhuzamosan aktiválódik a „default mode hálózat” (alapértelmezett mód), ami inkább a belső gondolatokra és az önreflexióra irányítja a figyelmet. Ez lehet az agy egyik módszere arra, hogy kezelje az unatkozás jelenségét.

Ebben több agyterület is szerepet játszik:

• Az insula érzékszervi és érzelmi információkat dolgoz fel.
• Az amygdala olyan, mint egy belső riasztó – az érzelmeket értelmezi.
• A ventromediális prefrontális kéreg motivál arra, hogy keressünk valami új tevékenységet.

Unatkozás vs. túlstimuláció

A mai világban rengeteg információ zúdul ránk, sok a stressz, és szinte állandóan elfoglaltak vagyunk – a túlzott információáradat viszont megterhelő lehet az idegrendszerünknek. Ha állandóan stresszesek vagyunk, a szervezet „riasztórendszere” – a szimpatikus idegrendszer – folyamatosan aktív marad. Ez hosszú távon kimerítő lehet és növekszik a szorongás kockázata. Ezt a jelenséget hívják allosztatikus túlterhelésnek.

Ahogy a Science Alert írása is kiemeli, kis adagokban az unatkozás egyensúlyt teremthet a túlzott ingeráradattal szemben. Többféle módon is pozitívan hat ránk:

• Fejleszti a kreativitást.
• Önállóságot tanít.
• Segíti az érzelmi szabályozást és önértékelést.
• Csökkenti az eszközhasználatot, megtöri az azonnali élménykeresés szokását.
• Kiegyensúlyozza az idegrendszert.

Mai világunkban egyre több a szorongás, különösen a fiatalok körében. Ennek sok oka van, de közös bennük, hogy túl sokat vagyunk „bekapcsolva”, és folyamatosan próbáljuk kitölteni az időnket. Ezzel viszont épp azt az időt vesszük el magunktól, amiben az agyunk és a testünk feltöltődhetne.

Nemrég írtunk arról, hogy egy friss nemzetközi kutatás szerint a túl sok munka nemcsak fáradtságot és stresszt okoz, hanem konkrétan megváltoztatja az agy szerkezetét is. Itt az ideje tehát a pihenésnek, az unatkozásnak, és annak, hogy szabadságot adjunk az agyunknak és az idegrendszerünknek.

Figyelmedbe ajánljuk! Kiderült: megváltozik az agyunk fizikai felépítése, ha túl sokat dolgozunk