Egy friss tanulmány szerint ez történik az agyunkkal, ha többet olvasunk

Mikael Roll, a Lundi Egyetem professzora a Neuroimage című szaklapban jelentette meg új tanulmányát, amelyben több mint 1000 résztvevő adatait elemezte, hogy megfejtse, mennyire befolyásolja az olvasás az agyi anatómiát.

Eredményei alapján a bal félteke két, a nyelv szempontjából kulcsfontosságú régiójának szerkezete különbözik azoknál az embereknél, akik rendszeresen szoktak olvasni.

Ez is érdekelhet! Könyvmolyokat karácsonykor meglepni? Ezzel az 4+1 érdekes tárggyal menni fog!

Az egyik a halántéklebeny elülső része, amely segít az értelmes információk társításában és kategorizálásában. Egy szó pontos jelentésének összeállításához ez az agyi régió társítja a vizuális, érzékszervi és motoros információkat.

A másik az úgynevezett gyrus, ami a felső halántéklebenyben található redő, és a hallókéregnek ad otthont. Ez kissé meglepő, de valójában logikus, hiszen ahhoz, hogy a betűket beszédhangokkal párosítsuk, először is tudatában kell lennünk az adott nyelvben szereplő hangoknak.

Nyilvánvaló, hogy az agy szerkezete sokat elárulhat az olvasási készségekről. Fontos azonban, hogy az agy viszonylag dinamikusan változik, amikor új készséget tanulunk, vagy gyakorolunk egy már elsajátítottat. A nyelvet intenzíven tanuló fiatal felnőtteknél például megnő az agykéreg vastagsága a nyelvi területeken.

Ha tovább olvasnál: Miért halljuk a saját hangunkat olvasás közben?

Roll szerint érdemes elgondolkodni azon, hogy mi történhet az emberi fajjal, ha az olyan készségek, mint az olvasás, lassan elvesznek. A professzor úgy látja, ha nem olvasunk, egyre kevésbé leszünk képesek értelmezni a körülöttünk lévő világ folyamatait, és megérteni mások gondolkodását –

vagyis szerinte az olvasás nem más, mint az emberiség jövőjébe fektetett munka.