A brit felnőttek 50 százaléka állítja, hogy nem olvas rendszeresen; 2015-ben még csak 42% volt ez az arány. Ráadásul majdnem minden negyedik 16-24 éves fiatal soha nem olvasott még saját bevallása szerint – de vajon milyen következményekkel jár mindez? Egy friss kutatás szerint komoly változások figyelhetőek meg agyműködésünkben, ha rendszeresen bújjuk a könyveket, írja a Science Alert.
Mikael Roll, a Lundi Egyetem professzora a Neuroimage című szaklapban jelentette meg új tanulmányát, amelyben több mint 1000 résztvevő adatait elemezte, hogy megfejtse, mennyire befolyásolja az olvasás az agyi anatómiát.
Eredményei alapján a bal félteke két, a nyelv szempontjából kulcsfontosságú régiójának szerkezete különbözik azoknál az embereknél, akik rendszeresen szoktak olvasni.
Az egyik a halántéklebeny elülső része, amely segít az értelmes információk társításában és kategorizálásában. Egy szó pontos jelentésének összeállításához ez az agyi régió társítja a vizuális, érzékszervi és motoros információkat.
A másik az úgynevezett gyrus, ami a felső halántéklebenyben található redő, és a hallókéregnek ad otthont. Ez kissé meglepő, de valójában logikus, hiszen ahhoz, hogy a betűket beszédhangokkal párosítsuk, először is tudatában kell lennünk az adott nyelvben szereplő hangoknak.
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Nyilvánvaló, hogy az agy szerkezete sokat elárulhat az olvasási készségekről. Fontos azonban, hogy az agy viszonylag dinamikusan változik, amikor új készséget tanulunk, vagy gyakorolunk egy már elsajátítottat. A nyelvet intenzíven tanuló fiatal felnőtteknél például megnő az agykéreg vastagsága a nyelvi területeken.
Ha tovább olvasnál: Miért halljuk a saját hangunkat olvasás közben?
Roll szerint érdemes elgondolkodni azon, hogy mi történhet az emberi fajjal, ha az olyan készségek, mint az olvasás, lassan elvesznek. A professzor úgy látja, ha nem olvasunk, egyre kevésbé leszünk képesek értelmezni a körülöttünk lévő világ folyamatait, és megérteni mások gondolkodását –
