A hosszú, elnyújtott, túlzásba vitt munkaórák évente több százezer ember életét követelik.
Kijött a WHO és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet közös tanulmánya, ami 2000 és 2016 között 194 országból begyűjtött adatok alapján készült és azt vizsgálta, milyen hatással van az egészségünkre a munkahelyi stressz. Az eredmény egészen lesújtó. 2016-ban 745 ezer ember vesztette életét szívelégtelenségben, ezek a számok pedig igen komoly összefüggésben állnak a munkával töltött idővel, számolt be róla a Haszon.
Ezt pedig a kutatás is egyértelműen igazolja. Az eredmények alapján egy minimum 55 órás munkahét már 35%-kal növeli a stroke és 17%-kal a szívelégtelenség miatti halál esélyét egy 35-40 órás munkahéthez képest. A túlóra pedig bizony ölhet bizonyos kor felett, főleg férfiak esetében. A túlórák miatt kialakuló betegségekben elhunytak 72%-a középkorú vagy idősebb férfi volt. A halálesetek pedig gyakran évtizedekkel a munkavégzés után következnek be.
Ugyan a vizsgált időszak miatt a kutatás nem tudott kiterjedni a koronavírus-járványra, hogy az hogyan hatott minderre, de a WHO szerint az mindenképpen ronthatott a helyzeten. A karantén során ugyanis sokan home office-ba kerültek, ahol általában elmosódnak a szabadidő és munkaidő határai, amit néha cégek ki is használnak. Az Egészségügyi Világszervezet adatai alapján kijárási korlátozások és lezárások idején 10%-kal nő átlagban a túlórák száma. A szervezet egyik vezetője szerint ez szörnyű, mivel ilyen sorscsapások idején pont, hogy csökkenteni kéne a munkaórákat.
Számtalan kutatás igazolja már egyébként, hogy a csökkentett munkaórák nem hogy a produktivitás kárára mennének, de egyenesen növeli azt. Ha a feladat túl sok, vagy valaki túl sokat dolgozik, egyre fogy a kedve újra és újra csinálni. Viszont például a 4 napos munkahetek eddig kifejezetten sikeresnek mondhatóak azon országokból, ahol már megjelent. Többnyire az emberek sokkal produktívabbak, ha többet pihenhetnek. Vagy csak van elegendő idejük kipihenni a mindennapos stresszt.
