Nincs is izgalmasabb annál, mint amikor a film végén fény derül a nagy titokra, majd pedig helyreáll a világ rendje. Azonban néhány rendező szándékosan homályban hagyja nézőit. Cikkünkben olyan filmekből válogattunk, ahol sohasem oldódik meg a központi rejtély.
Piknik a Függő-sziklánál (1975)
Ausztráliában igazi kultuszfilmnek számít Peter Weir (Holt költők társasága, Truman show) e korai munkája, a világ többi részén azonban némileg alulértékelt. A mű Joan Lindsay azonos című, 1968-as regényén alapszik, amely igencsak különös körülmények között született. Az írónő azt állította, hogy megálmodta a történetet, amelyet aztán két hétig tartó megfeszített munkával regény formájába öntött.
A cselekmény középpontjában egy bentlakásos iskola diáklányai állnak, akik tanáraikkal együtt pikniket szerveznek egy népszerű kirándulóhelyre. Négy lány sétára indul, de csak egyikük tér vissza, aki viszont nem emlékszik semmire. Az egyik tanárnőnek, aki az eltűntek keresésére indult, ugyancsak nyoma vész. A történések az egész közösség életét felforgatják, és nemhogy magyarázatot nem kapunk rájuk, de egy épkézláb elméletet sem. Ettől pedig csak még misztikusabbá válik a film.
Ez is érdekelhet: A legendás Truman Show főszereplője eredetileg nem Jim Carrey lett volna
A Zodiákus (2007)
Kell némi bátorság ahhoz, hogy közel háromórás filmet forgasson valaki egy gyilkosságsorozatról, amelyet soha nem oldottak meg a nyomozók. David Fincher nem riadt vissza a feladattól, sőt bravúrosan teljesítette azt: a mozi a hosszú játékidő ellenére végig képes fenntartani a feszültséget.
A gyermek Fincher Kaliforniában élt az első Zodiákus-gyilkosságok idején, visszaemlékezései szerint még az iskolabuszok is rendőri kísérettel jártak akkoriban. Régi vágya volt mozivászonra vinni a történetet, de nem akarta, hogy egy sablonos hollywoodi film váljon belőle. Fincher alaposan beleásta magát a Zodiákus gyilkossal kapcsolatos iratokba és szorosan együttműködött a rendőrséggel. A kerettörténet fontos karakterei, így Robert Graysmith (Jake Gyllenhaal), Paul Avery (Robert Downey Jr.) és Dave Toschi (Mark Ruffalo) is valós személyek voltak.
A film végén nem kapunk feloldozást, az ügy megoldatlan marad. Néhány éve egyébként felröppent a hír, hogy fény derült a sorozatgyilkos kilétére, de máig nem egyértelmű, ki követte el a szörnyű bűntetteket.
A vihar kapujában (1950)
Kuroszava Akira filmje olyannyira úttörőnek számított a maga korában, hogy egy elbeszélési módot is elneveztek az eredeti japán cím után: ez az úgynevezett Rashomon-hatás. Alighanem sok olyan alkotást láttunk már, ahol a szereplők egy múltbéli történetet különbözőképpen idéznek fel, mi pedig nézőként nem lehetünk biztosak abban, hogy ki mond igazat és ki hazudik. Nos, először A vihar kapujában alkalmazta ezt a technikát.
Ezt is figyelmedbe ajánljuk: 5 film, amit Scorsese szerint mindenkinek látnia kell
A történet szerint egy buddhista pap, egy favágó és egy közember ugyanabban a romos épületben keres menedéket a vihar elől. Egy néhány nappal korábbi bűnesetről beszélgetnek: egy szamurájt meggyilkoltak, feleségét pedig megerőszakolták. A bíróság által megszólaltatott tanúk mind különböző módon emlékeztek az eseményekre. A tárgyaláson még a halott szamuráj is előadhatta a saját verzióját az eseményekről egy médiumon keresztül. A favágó szerint azonban mindenki hazudott a bíróságon, ő ellenben tudja az igazságot, hiszen saját szemével látta az eseményeket.
A néző képtelen eldönteni, kinek higgyen, és az egész történet rendkívül szomorú – Kuroszava azonban a film végén felvillant egy apró reménysugarat.
A halál jele (2003)
Pong Dzsunho nevét mára az egész világ ismeri, ami elsősorban az Élősködők elsöprő sikerének köszönhető. A dél-koreai rendező azonban korábban is remek filmekkel jelentkezett már.
A 2003-ban bemutatott A halál jele valódi bűncselekmény-sorozatot dolgoz fel, csakúgy, mint A Zodiákus: Hvaszong városában tíz nőt öltek meg 1986 és 1991 között.
Ez is érdekelhet a témában! Az Élősködők csak a jéghegy csúcsa: 5 dél-koreai film, amit látnod kell
Pong Dzsunho – a rá jellemző módon – némi abszurd humorral is megfűszerezi az egyébként elborzasztó alapsztorit, így műfaji értelemben sem könnyű besorolni a filmet. Mindazonáltal A halál jele nagy sikert aratott, többek között Quentin Tarantino és Guillermo Del Toro is elismerően nyilatkozott róla.
Sokáig úgy tűnt, hogy a Zodiákus-gyilkosságokhoz hasonlóan a hvaszongi rém kilétére sem fog soha fény derülni, azonban néhány évvel ezelőtt a modern technológiának köszönhetően azonosították a tettest. Csakhogy a bűncselekmények időközben elévültek, így a gyilkosnak nem kell rács mögé vonulnia.
