A britek karácsonyából bizonyos dolgok nem hiányozhatnak: ilyen a sült pulyka, a karácsonyi puding és természetesen az uralkodó beszéde december 25-én délután. Ez a hagyomány immár 92 éve tartja össze a nemzetet, enged betekintést a királyi család mindennapjaiba és alapozza meg az ünnepi hangulatot a brit háztartásokban. De vajon miért ennyire jelentős esemény a mindenkori uralkodó karácsonyi üzenete? És hogyan forradalmasította II. Erzsébet ezt a lassan egy évszázados szokást? Elárulunk mindent, amit erről a számunkra talán meglepő, mégis rendkívül jelentős tradícióról tudni érdemes!
Az első beszédet A dzsungel könyve szerzője írta
Ahhoz, hogy megértsük az uralkodói beszéd hagyományát, egészen 1932-ig kell visszautaznunk az időben. Ebben az év történt ugyanis, hogy II. Erzsébet nagyapja, V. György király először beszélt a népéhez karácsony napján. A BBC információi szerint ez azért nem jöhetett létre előbb, mert nem voltak meg a megfelelő technikai feltételek ahhoz, hogy rádión keresztül az Egyesült Királyságban és a Nemzetközösség minden pontján egyszerre hallhassák az emberek az uralkodó üzenetét.
Még több hír a királyi családról! 6 karácsonyi szokás, ami már hagyomány a brit királyi családnál
V. György első beszédét az a Rudyard Kipling írta, akinek A dzsungel könyvét is köszönhetjük. Az igazán nagy feladat az volt, hogy a Nemzetközösség minden országában lehetőség szerint olyan időpontban hangozzon el az üzenet, amikor még mindenki ébren van.
A király először 1932-ben, rádión keresztül üzent a népnek
Fotó: Getty Images
És ez bizony komoly fejtörést okozott a királyi családnak: végül a délután három órát jelölték ki, így a Föld két távoli pontján, Kanadában és Ausztráliában is élőben hallhatták az emberek a karácsonyi beszédet. Igaz, a déli kontinensen sokáig ébren kellett maradnia annak, aki kíváncsi volt, hiszen ott hajnali egy órakor csendült fel a király hangja.
V. György is elégedett volt vele, úgy érezte, hogy ezzel az egyszerű, mégis hatásos gesztussal közelebb tudja hozni a királyi családhoz az embereket és képes egységben tartani a gyarmatokon élő briteket is.
1936-ban egy egészen más beszéd hangzott el
V. György egészen a haláláig, 1935-ig minden évben újra és újra üzent a briteknek és a nemzetközösség tagjainak karácsony alkalmával, ám 1936-ban egy egészen más, cseppet sem ünnepi beszédet hallhatott a nép. Ebben az évben ugyanis a király idősebbik fia, VIII. Eduárd alig pár héttel karácsony előtt mondott le a trónról, hogy feleségül vehesse a többszörösen elvált Wallis Simpsont.
Épp ezért az akkor már hivatalosan is lemondott uralkodó az ünnep alkalmával egy olyan beszédet intézett az alattvalóihoz, amelyben a döntésének okait próbálja elmagyarázni a népnek.
A következő évben, 1937-ben II. Erzsébet trónra kerülő édesapja, VI. György király szólt a népéhez, 1938-ban viszont elmaradt az üzenet. 1939-től aztán újra minden évben megismétlődött az uralkodó karácsonyi beszéde, amelynek a II. világháború alatt különösen fontos jelentősége volt.
A BBC számol be róla, hogy az angoloknak – főleg, miután beszálltak a harcokba – rendkívül fontossá vált, hogy hallják a királyuk megnyugtató, bíztató szavait.
Innentől kezdve végérvényesen egy szimbolikus, a nemzetet egyben tartó hagyomány lett a karácsonyi beszédből.
II. Erzsébet és az első televíziós közvetítés
Az 1957-es beszéd forradalmasította a karácsonyi üzeneteket
Fotó: Getty Images
VI. György halála után II. Erzsébet vette át a trónt, aki fiatal kora miatt kifejezetten nyitott volt az újdonságokra is. Ez bizonyította az is, hogy 1953-as koronázását először a történelemben élőben közvetítette a BBC, amit közel 300 millió ember követett világszerte. Tette mindezt úgy, hogy sem a parlament, sem pedig a család idősebb tagjai nem támogatták abban, hogy egy ilyen szent pillanatot megmutassanak a népnek. A királynő azonban hajthatatlan volt, szerette volna az embereket a lehető legjobban bevonni az uralkodóház életébe.
Ezt is olvasd el! Isten óvja a királynőt! – II. Erzsébet élete
Ezért döntött úgy 5 évvel a trónra kerülése után, hogy a karácsonyi beszédet is a televízión keresztül mondja el 1957-ben. A tévé bevonásának több oka is volt. Egyrészt ebben az évben volt az ünnepi üzenet huszonötödik évfordulója, másrészt
a királynő úgy érezte, hogy fontos, hogy az emberek ne csak hallják, de lássák is.
És valóban: II. Erzsébet tévés beszédei egy pillanat alatt megváltoztatták a nép hozzáállását a királyi családhoz. A korabeli beszámolók szerint az emberek örömkönnyekben törtek ki, hogy az uralkodó szinte beköltözik a nappalijukba és közvetlenül hozzájuk beszél. II. Erzsébetnek a saját magáról kialakult kép miatt is szüksége volt erre a változtatásra.
Ahogy az Independent írja, ekkor már egyre több újság címoldalon támadta a királynőt azért, mert „túlságosan merev” és úgy beszél, „mintha egy focicsapat kapitánya lenne”. A királynőnek több sem kellett, az első televíziós beszédében vissza is szúrt a kritikusoknak.
Elkerülhetetlen, hogy sokak szemében egy távoli, elérhetetlen figurának tűnjek. A történelmünk királyainak és királynőinek vagyok az örököse, akit ismernek az újságokból, filmekből, de sosem éreznek igazán közel magukhoz. Bízom benne, hogy ezzel az üzenettel közelebb kerülhetek a néphez. Erre a pár percre köszöntök mindenkit a mi otthonunkban, és kívánok boldog karácsonyt mindannyiuknak!
– mondta első beszédében II. Erzsébet.
A királynő egy pillanat alatt meglágyította a kritikusai szívét
Fotó: Getty Images
Ezzel a pár mondattal a néhai királynő áttörte a jeget és meglágyította a kritikusai szívét is. Innentől kezdve az emberek, ha csak egy rövid időre is, de azt érezhették, hogy az uralkodó valóban közéjük tartozik.
A beszédek tartalma
Érdekesség, de II. Erzsébet a karácsonyi üzeneteiben mindig jellemzően két, egymástól jól elkülöníthető témáról beszélt. Beszélt a brit nép egységességéről és a nemzet előtt álló feladatokról.
Reményt, bizakodást és fényt adott az embereknek
– ahogy fogalmaztak sokan.
Ez is érdekelhet! Egész napos falatozás – ezt eszik karácsonykor a brit királyi családban
Másrészt minden alkalommal megosztotta a saját, személyes élményeit az adott évről. Reflektált a családjában történt eseményekre, a gyermekei születésére és arra, hogy neki, személy szerint milyen nehézségekkel kellett megküzdenie az adott év során. Olyannyira személyesen beszélt, hogy az utolsó üzenetében, 2021-ben teljesen őszintén vallott Fülöp herceg haláláról, valamint hogy mennyire megviselte élete párjának elvesztése.
A király első beszédében az édesanyjától búcsúzott
Fotó: Getty Images
III. Károly király ugyanilyen őszinteséggel és nyitottsággal beszélt az első üzenetében az édesanyja tragikus haláláról és arról, hogy ez mekkora veszteség a család és a nemzet számára egyaránt. Az uralkodó üzenete pedig 92 évvel az első után is ugyanolyan hatást vált ki a britekből: