II. Erzsébet királynő a bátorság és a méltóság igazi szimbóluma. Hetven éven át tartó uralkodása során a háborúk, a társadalmi zűrzavarok és a királyi botrányok viharos évszázadában is töretlenül tartotta magát, mindig csak egy dolgot tartott a szeme előtt: embernek maradni, s mindezt úgy, hogy örökké hű legyen a Koronához. Őfelsége 96 éves volt.
Nem várt felelősség
Erzsébet és Margit 1940-ben
II. Erzsébet királynő 1926. április 21-én született Londonban, Albert György yorki herceg – későbbi VI. György király – és Elizabeth Bowes-Lyon hercegnő – későbbi Erzsébet anyakirályné – gyermekeként. S habár azt gondolhatnánk, hogy óriási üdvrivalgással fogadta a nép világrajövetelét, ez közel sem így történt. Születése idején a legtöbben még nem is sejtették, hogy Erzsébet egy napon az Egyesült Királyság egyik legmeghatározóbb uralkodója lesz. Ennek oka, hogy édesapja testvére, VIII. Eduárd volt az első számú trónörökös. Éppen ezért a Lilibet becenévre hallgató kis Erzsébet élete első évtizedét a királyi lét minden kiváltságával úgy élvezhette, hogy a trónöröklés közvetlen nyomása nehezedett volna rá.
Erzsébetet és egyetlen húgát, Margitot házitanítók nevelték otthon. Tanulmányaik között szerepelt az angol, francia, a matematika és a történelem, valamint a tánc-, ének- és művészeti órák. A hercegnőknek kiegyensúlyozott boldog gyermekkoruk volt.
1936. december 11-én azonban minden megváltozott, elérkezett Erzsébet életének egyik legfontosabb fordulópontja: nagybátyja lemondott a trónról, ezzel pedig automatikusan édesapjára, Györgyre szállt át a hatalom, ami egyben azt is jelentette, hogy brit trónöröklési rendben ő került az első helyre.
A második világháború 1939-es kitörésével Erzsébet és testvére távol maradtak a fővárostól. Vidéken, a Windsor-kastélyban vészelték át a háborús időszakot. Quintin McGarel Hogg, Hailsham bárója azonban azt javasolta a családnak, hogy a kislányokat menekítsék Kanadába, de az anyakirályné határozottan kijelentette, hogy a gyermekei nem hagyhatják el a hazájukat, amíg ő az országban marad. Ebből az időszakból származik egyébként Erzsébet első és rendkívül emlékezetes beszéde: 1940-ben a rádióban szólította fel az angol népet és próbálta megnyugtatni az otthonuktól és családjuktól távol került és evakuált brit gyermekeket:
Végül minden rendben lesz, mert Isten gondoskodik rólunk. Győzelmet és békét ad nekünk.
Az akkor mégcsak tizennégy éves hercegnő rendkívül bölcs és nyugodt személyiségére sokan felfigyeltek.
Örökre szóló kötelék
1947. november 24. Erzsébet hercegnő és Fülöp herceg, Edinburgh hercege sétálnak nászútjuk alatt Broadlandsben.
Topical Press Agency/Getty Images
Szerelem, társ, szövetséges – ez volt Erzsébetnek Fülöp, és ez volt Fülöpnek Erzsébet. Hetvenhárom éven át tartó kötelék, s bár nem volt problémamentes a házasságuk, a végsőkig kitartottak egymás mellett.
A királynő mégcsak tizenhárom éves volt, amikor először találkozott a herceggel. Mindketten részt vettek Erzsébet nagybátyjának 1934-es esküvőjén, majd három évvel később ismét találkoztak, amikor Fülöp is tiszteletét tette Erzsébet édesapjának, VI. György koronázásán 1937-ben. A szerelemre azonban várni kellett, hiszen Erzsébet csak 1939 júliusában figyelt fel az akkor tizennyolc éves Fülöpre.
Marion Crawford nevelőnő elmondása szerint a Királyi Tengerészeti Főiskolán tett látogatása idején, a fiatal Fülöp azzal nyűgözte le Erzsébetet, hogy képes volt átugrani a teniszhálót.
A háború kitörése után négy évig nem látták egymást, de leveleztek, amennyit csak tudtak. 1943-ban a windsori kastélyban, karácsonykor volt lehetőségük újra látni egymást. Az ott jelenlevők írásos beszámolói alapján tudni lehet, hogy Fülöp láthatta a leendő királynőt az Aladdin pantomim előadásában. A fiatalok között kibontakozó szerelem pedig ott volt már a levegőben. Miután véget értek az ünnepek Erzsébet a herceg fényképét a kandallópárkányán tartotta, míg Fülöp egy – akkor még csak – hercegnőről készült képet vitt magával a háborúba. A románc békeidőben is folytatódott, 1946-ban pedig megtörtént a lánykérés. Erzsébet igent mondott, anélkül, hogy szülei engedélyét kérte volna. A trónörökösnek azonban szerencséje volt, a király megértette érzéseit, de aggódott a kora miatt, ezért arra kérte őket, hogy várjanak egy évet, amíg 21 éves nem lesz, mielőtt nyilvánosan bejelentenék az eljegyzésüket.
A királyi családot körülvevő udvaroncok már kevésbé voltak barátságosak. Nem igazán voltak elégedettek a hercegnő választottjával, Erzsébet azonban eltökélte, hogy feleségül megy ahhoz a férfihoz, akit szeret, a családja pedig végül elfogadta a vőlegényét. Eljegyzésüket 1947. július 9-én jelentették be, majd még ugyanabban az évben, november 20-án össze is házasodtak. Később négy gyermekük született: Károly walesi herceg, Anna brit királyi hercegnő, András yorki herceg és Eduárd wessexi gróf.
Királynő születik
II. Erzsébet fekete ruhában először lép uralkodóként az Egyesült Királyság földjére
A nap, amitől Erzsébet talán a legjobban félt, meglehetősen hamar elérkezett: 1952. február 6. Úgy kellett elbúcsúznia szeretett édesapjától, hogy közben a nép elvárta tőle, hogy erős és magabiztos uralkodó színében tündököljön.
A háborúval járó erős stressz, illetve káros szokása – VI. György ugyanis erős dohányos volt – nem tett jót egészségügyi állapotának. Érelmeszesedés, thromboangiitis obliterans (a végtagok ereinek gyulladása), végül pedig tüdőrák alakult ki az uralkodónál. S habár többször is megműtötték, állapota fokozatosan romlott – olyannyira, hogy a legvégén már Erzsébet képviselte őt a különféle királyi utakon. Így történt 1952 telén is, amikor a hercegnő Fülöppel Kenyán keresztül Ausztráliába utazott volna, azonban az utazás első felében a király elhunyt, amely következtében azonnal haza kellett utazniuk.
A lelkileg rendkívül megterhelő repülőút után emelt fővel állt ki a nyilvánosság elé, akik már tűkön ülve várták őt Londonban. A fiatal lányt, aki többé már nem hercegnő volt, hanem immár a királynőjük.
Erzsébet királynőt megkoronázták. 1953. június 2.
Bár az uralkodói feladatokat már 1952. február 6-án átvette, végül csak 1953. június 2-án, 25 éves korában koronázták már a Westminster-apátságban. A koronázási szertartást először közvetítette a televízió, így az emberek a világ minden tájáról szemtanúi lehettek az esemény pompájának és látványosságának.
Egykori fegyveres kísérője, Jim Corbett így írt róla:
A világtörténelemben először fordult elő, hogy egy fiatal lány hercegnőként mászott fel egy fára, majd királynőként mászott le róla.
Budapesti látogatás
II. Erzsébet és Fülöp herceg 1993 májusában Budapestre is látogatott – a brit uralkodót és férjét katonai tiszteletadással fogadták a Kossuth téren. Egy ehhez hasonló királyi látogatásnak óriási súlya van, a kellemes benyomás pedig rendkívül fontos, így talán nem meglepő az, hogy őfelségét a fővárosunk legszebb helyszíneire kalauzolták el. Ellátogattak a Budai Várba, megcsodálták a történelmi épületeket és a dunai panorámát, de jártak a Magyar Nemzeti Galériában, és közel egy órát töltöttek az Országos Széchényi Könyvtárban, ahol személyre szóló kiállítást rendeztek számukra, amelynek keretein belül megemlékeztek a brit uralkodó magyar szépanyjáról, Rhédey Klaudiáról is. Rhédey grófnő leszármazottai Magyarországon éltek – Miskolcon –, tehát a brit uralkodónak, habár távoli, de volt kötödése a magyar néphez.
Mindig szerettem volna Magyarországra jönni, így hát különleges pillanat számomra, hogy itt lehetek Budapesten.
– kezdte beszédét, majd hozzátette, hogy a nagymamája gyakran mesélt a család történetéről és szülei kapcsolatáról Magyarországgal.
Az utolsó évek
A bulvársajtó fokozatos térnyerésével és megerősödésével párhuzamosan a brit királyi család reputációja romlani kezdett, melynek eredményeképp egyre hangosabbak lettek a monarchiát felszámolni kívánó hangok. Erzsébet helyzetét fia, Károly herceg sem könnyíti meg: miután kiderült, hogy a felszín alatt valójában mennyire nem tökéletes a házassága Diána hercegnével, bekövetkezett az, amitől mindenki tartott: a hercegi pár a válás mellett döntött. A hercegné ezt követően számtalan alkalommal adott olyan interjúkat, melyekből arra lehetett következtetni, hogy a brit királyi család kifejezetten ellenségesen bánt vele: nem szerették és nem támogatták semmiben, nem vették komolyan étkezési zavarát, tulajdonképpen egy kalitkába zárt madárként gondoltak rá, aki arra volt jó, hogy díszként tetszelegjen a trónörökös mellett.
Diána 1997. augusztus 31-én bekövetkezett halála egyes kritikusai szerint nem rendítette meg különösen Erzsébetet, végül azonban – a közhangulatra való tekintettel – mégis úgy döntött, hogy beszédet mond a hercegné temetésének előestéjén. A beszédben elismeréssel adózott Diána élete és karitatív munkája előtt.
Az új évezred további haláleseteket tartogatott Erzsébet számára: 2002. február 9-én testvérét, a 71 éves Margit hercegnőt veszítette el, aki agyvérzésben halt meg, majd pár héttel később, életének 102. évében édesanyja, Erzsébet anyakirálynő is meghalt.
2015. szeptember 9-én elérte a 23226-ik napját a trónon, ezzel ő lett az Egyesült Királyság leghosszabb ideje trónon ülő uralkodója, megelőzve Viktória királynőt, aki 1837. június 20-tól és 1901. január 22-ig uralkodott.
A 2020 elején kirobbant koronavírus-járvánnyal kapcsolatban sokáig nem szólalt meg, végül április 5-én adott beszédet, amit a televízió közvetített, és amit a következő sorokkal zárt:
Rendkívül hálásak vagyunk a tudósok, az egészségügyi, valamint a közszolgálati dolgozók szakértelméért és elkötelezettségéért. (...) Sokaknak új utakat kell találniuk ahhoz, hogy kapcsolatban maradhassanak, és biztosítsák, hogy a szeretteik biztonságban vannak. Biztos vagyok benne, hogy készen állunk erre a kihívásra. Biztosak lehetnek abban, hogy a családom és én készen állunk arra, hogy kivegyük a részünket a küzdelemből.
Férje, Fülöp herceg egy évvel később, 2021. április 9-én hunyt el. Bár a sajtó – és az egész világ – megfeszülve várta, hogy a királynő mikor beszél először férjéről annak halálát követően, erre sokáig kellett várni. Egészen pontosan hat hónapot, amikor is Erzsébet egy skóciai látogatása során említést tett arról, mennyire fontos neki az ország, és hogy Fülöppel mennyi boldog percet éltek át itt együtt.
Legközelebb karácsonyi beszéde során említette újra egykori férjét, aki kapcsán azt mondta, keserédes számára ez alkalommal az ünnep:
Habár a karácsony sokak számára a boldogság és az ünneplés ideje, nehéz lehet azok számára, akik elvesztették szeretteiket. Idén én ezt különösen jól megértem.
2021 őszén egészségügyi problémák miatt lemondta programjait, rövid időre kórházba is került. 2022 februárjában elkapta a koronavírust, de pár napos gyengeség után már újra munkába állt. Még az évben mozgásszervi problémái jelentkeztek, ezért több fontos eseményen sem tudott részt venni, viszont ettől függetlenül egészségi állapota kitűnőnek volt mondható.
2022-ben uralkodásának 70. évfordulóját, azaz platinajubileumát ünnepli. A jubileum alkalmából ünnepségsorozatot szerveztek.
Erzsébet királynő Balmoralban várja az új brit kormányfőt, Liz Trusst, hogí megbízza őt a kormányalakítással 2022. szeptember 6-án. Ekkor már lehetett tudni, hogy a királynő nincs jól, hiszen a szokás úgy kívánta volna meg, hogy az új brit miniszterelnökkel a Buckingham-palotában találkozzon először.
2022. szeptember 8-án közleményt adott ki a Buckingham-palota, miszerint a királynőt orvosi ellenőrzés alatt tartják a Londontól 800 kilométerre lévő skóciai Balmoral kastélyában. A hír hallatán a trónörökös, Károly herceg feleségével, Kamilla hercegnével azonnal Skóciába utazott, később Vilmos és Harry herceg is megérkezett, ahogy a királyi család többi tagjai is.
II. Erzsébet, az Egyesült Királyság királynője szeptember 8-án, életének 96. évében hunyt el.
Mindannyiuk előtt fogadom, hogy egész életemet, legyen bár rövid vagy hosszú, az önök szolgálatának szentelem.
