Júniusban fedezték fel azt az átlagosnál sokkal sebesebben haladó üstököst, amelyet egy csillagászokból álló tudóscsoport próbál vizsgálni. A száguldó üstökös hamarosan a Naprendszerből kilépve bekerül a csillagközi térbe, eddig egyetlen hasonló esetet rögzítettek a modern tudomány során, 1980-ban.
Idén júniusban fedezték fel az A117uUD névre keresztelt üstököst az űrkutatásra használt rendszer, az Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System (ATLAS) segítségével. A következő hónapban a tudósok 145 megfigyelést végeztek az égitesten, ennek köszönhetően sikerült elég jól bemérni helyzetét. Úgy tűnik, az üstökös jelenleg hiperbolikus pályán mozog, ami azt jelenti, hogy annyira sebesen száguld, hogy képes elhagyni a Naprendszert, belépve a csillagközi térbe. A jelenlegi kutatás során a csillagászok arra a kérdésre keresik a választ, hogy mégis miért vett fel ilyen szokatlanul gyors sebességet. A történelem során eddig összesen egy hasonló esettel találkoztak – írja az IFL Science.
Még több érdekesség a Naprendszerről! Tudósok állítják: bizonyítékot találtak a Naprendszer kilencedik bolygójának létezésére
Fotó: Getty Images
A mellette elhaladó égitestek és az árapály-csóva az Oort-felhőben lévő üstökösöket a belső Naprendszer felé lökik, ahol hiperbolikus pályára állhatnak
– magyarázzák a kutatásban.
Egy másik feltevés szerint az is lehetséges, hogy egy óriásbolygóval való találkozás küldte az üstököst hiperbolikus pályára, ugyanis amikor egy kisebb égitest egy óriásgáz felé halad, felveszik egymás sebességét, így míg az óriásbolygó kicsit lelassul, az égitest – a másik objektum mérete miatt – eléggé felgyorsul. Eddig egyetlen egyszer, a C/1980 E1 üstökös esetében tapasztaltunk hasonlót, ami 1980-ban találkozott közelről a Jupiterrel, majd azt követően került ki a csillagközi térbe. Ennek tudatában a csillagászok úgy vélik, az újonnan felfedezett üstököst a Szaturnusz lökte ki a Naprendszerből.
Ez is érdekelhet! A James Webb egy különös aszteroidaütközést figyelt meg egy idegen csillagrendszerben
Az üstökös még 2022-ben került égetően közel a Szaturnuszhoz, emiatt nagyon nehéz rekonstruálni a pályát, amin azelőtt haladt. A tudósok elképzelése alapján valószínű, hogy korábbi mozgása a retrográd kentaurokéhoz hasonló (kisebb égitestek, melyek a Jupiter és a Neptunusz között keringenek). Szerintük ha ugyanaz történt az üstökössel, mint az 1980-ban megfigyelt égitesttel, bebizonyítaná, hogy gyakori jelenségről van szó.
