Több millió kilométer hosszú.
A Merkúr olyan, mint egy óriási üstökös. Csóvája, amely halvány narancssárga fénnyel izzik, több millió kilométer hosszú. Mindez a bolygó helyzetének köszönhető: a Merkúr a Naprendszerünk legbelső bolygója. Szinte fele annyira helyezkedik el a Naptól, mint a Föld. Ezen a távolságon a bolygó sziklás felszíne folyamatosan ki van téve a Nap sugárzásának, és a napszélnek.
A Merkúrnak ezen kívül igen alacsony a tömege - a Föld tömegének körülbelül 5,5 százaléka -, emiatt a gravitációs mezeje, valamint a mágneses tere sem mondható erősnek. Ezért a bolygón nincs meg az, amit légkörnek nevezhetnénk. Inkább vékony exoszférája van, amely főleg oxigén-, nátrium-, hidrogén-, hélium- és káliumatomokból áll. Ez az exoszféra a gravitáció segítségével kötődik a bolygóhoz, de túl diffúz ahhoz, hogy gázként viselkedjen. Emiatt a Merkúr felszíne nem igazán védett a napsugárzással és a napszéllel szemben.
A napsugárzás nyomást fejt ki. Általában ez a sugárzási nyomás adja az üstökösök farkát. Amikor az üstökösök a Nap közelében mozognak, a bennük lévő jég elkezd szublimálódni, és az általa felvert por kiszökik az üstökös testéből. A napsugárzás nyomása ezt a port egy hosszú farokká formálja.
A Merkúrban van jég, de nem ez alakítja ki csóváját. Elsődleges összetevője ugyanis a nátriumatom. A nátrium akkor kezd el ragyogni, amikor a Nap ultraibolya sugárzása ionizálja. A folyamat hasonló ahhoz, ahogyan a sarki fény képződik. Ennek eredményeként a bolygó üstökösnek tűnik, farka csaknem 3,5 millió kilométerre nyúlik.
A Merkúron kívül más bolygóknak is van csóvája. A Vénusz időnként, amikor a napszél a megfelelő módon fúj, ionizált oxigénnel teli csíkot húz maga után. A Jupiter Io-holdja továbbá gazdag nátriumban, ezért neki is van csóvája, ahogyan a Föld Holdjának is, ám mérete meg sem közelíti a Merkúr csóvájának méretét.
A csóvák tanulmányozása segítheti a szakembereket egy bolygó potenciális lakhatóságának feltérképezésében, sokat megtudunk miattuk ugyanis arról, hogy milyen összetételű az adott égitest exoszférája.
Forrás: Sciencealert
