Régészek egy csoportja úgy véli, hogy az eddig jelentéktelennek vélt dél-európai helyszín valójában Nagy Sándor ősi birodalmának egy elveszett fővárosa lehet.
A lelőhely az észak-macedóniai Crnobuki közelében található. A legkorábbi említés 1966-ban jelenik meg róla, de teljes feltárására csak 15 évvel ezelőtt került sor – ekkor a régészek nem találtak semmi figyelemre méltót, ezért elkönyvelték, hogy a területen valószínűleg csak egy őrhely működött a római támadások visszaszorítására.
Most azonban az NI Institute and Museum Bitola és a California State Polytechnic University-Humboldt kutatócsoportja a legújabb régészeti technológiával felfegyverkezve visszatért a helyszínre.
Ez is érdekelhet! Meg tudod fejteni ezt az ősi írást? 1 millió dollár ütheti a markod
Az új ásatás során pedig kiderült, hogy a település sokkal nagyobb, sokkal régebbi és sokkal fontosabb, mint azt korábban feltételezték.
Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy egy kiterjedt, legalább 2,8 hektáros városról van szó, ahol valószínűleg egy makedón stílusú színház is működött. A korábbi vélemények szerint a település V. Fülöp uralkodása idején, i. e. 221 és 179 között épült, a friss ásatáson azonban előkerült egy i. e. 325 és 323 között vert érme – Nagy Sándor életének utolsó két évéről van szó.
Az ókori Makedónia királysága a görög világ peremén feküdt, éppen csak kívül esett az olyan erős városállamok hatalmi vonzáskörén, mint Athén és Spárta. Ez a periférikus státusz az IFLScience szerint lehetővé tette Macedónia számára, hogy saját útját járja, a görög hagyományokat a helyi szokásokkal ötvözve, és végül az egész ókori világot átformálva olyan vezetők alatt, mint II. Fülöp és fia, Nagy Sándor.
Ha tovább olvasnál: 1000 éve elhunyt angol király rezidenciájára bukkantak régészek
A Crnobukiban talált legújabb leleteknek köszönhetően most még többet tudhatunk meg erről a korszakról. Ahogy Nick Angeloff, a California State Polytechnic University-Humboldt antropológiaprofesszora és régésze rámutat,
ez a felfedezés rávilágít az ókori Macedónia összetett hálózataira és hatalmi struktúráira, különösen, ha figyelembe vesszük a város elhelyezkedését a Konstantinápolyba vezető kereskedelmi útvonalak mentén. Még az is lehetséges, hogy olyan történelmi személyiségek, mint Octavianus és Agrippa áthaladtak a területen, amikor éppen úton voltak, hogy szembeszálljanak Kleopátrával és Marcus Antoniusszal az actiumi csatában.
Angeloff szerint akár az is lehetséges, hogy az ókori Lyncestis királyság rég elveszett fővárosáról, Lyncusról van szó – az egykor virágzó településről úgy vélik, hogy az i. e. VII. században jött létre, és a régió egyik legfontosabb csomópontja volt.
