Minden, amit a sarki fényről tudni érdemes

Biztosan elmerengtünk már azon, hogy mi a sarki fény, milyen jelenség áll mögötte? Hol tekinthetjük meg, és mikor? Milyen legendák övezik?


A sarki fény nyalábjai tulajdonképpen a Nap elektromosan töltött részecskéinek ütközései, amelyek a Föld légkörébe jutnak. Az északi fény és a napfolt-aktivitás kapcsolatát 1880 óta gyanítják. Az 1950-es évek kutatásainak köszönhetően pedig ma már tudjuk, hogy a Napból származó elektronokat és protonokat a napszél fújja a Föld felé.

De hogyan képzeljük el ezt pontosan? A Nap felszínén a hőmérséklet több millió Celsius fokos is lehet. Ezen a hőmérsékleten gyakoriak a gázmolekulák ütközései. A szabad elektronokat és protonokat a Nap forgása emiatt eldobja a légköréből, és hagyja távozni a mágneses mező lyukain keresztül. A napszél ezután a Föld felé fújja a töltött részecskéket, melyeket bolygónk mágneses tere nagyrészt eltol magától. A pólusoknál viszont ez a mágneses tér gyengébb, ezért egyes részecskék belépnek a Föld légkörébe, és ütköznek az ott található gázrészecskékkel. Ezek az ütközések olyan fényt bocsátanak ki, amelyet mi sarki fényként érzékelünk.

A fény emiatt a Föld déli, valamint északi féltekének mágneses pólusai fölött látható. Északon Aurora Borealis, délen Aurora Australis néven ismert. A fény rengeteg színárnyalatban jelenik meg az égen, a halványzöld és rózsaszín a leggyakoribbak ezek közül, ám a piros, sárga, zöld, kék, lila árnyalatai is előfordulnak. Ezen kívül rengeteg formát is felvehetnek, ölthetnek folt, ív, sáv, sugár, és fátyol alakot is. Míg a formát az összetevők mozgása határozza meg, addig a színt a részecske típusa, a nitrogén például kékes-lilás színt termel. A szín függ a távolságtól is, az oxigén részecskék magasabban vöröses fényt adnak, a Földhöz közelebb viszont sárgás-zöldes fényt. Milyen messze van a fény, amit látunk? Aurora bolygónktól való távolsága 60 kilométertől 640 kilométerig terjed.

Wikipedia

Hol láthatjuk a sarki fényt? Az északi fényt a Föld nyugati féltekén egészen New Orleansig látni lehet, a keleti féltekéről ugyanez nem mondható el. Az Aurora Borealis továbbá többek között Grönland, Izland, Norvégia, Kanada, és Szibéria fölött látható. Az Aurora Australist pedig az Antarktisz, és az Indiai-óceán déli része körül tekinthetjük meg. Amennyiben meg szeretnénk nézni a sarki fényt, mindenképpen olyan kis települést válasszunk ehhez, amit nem ér fényszennyezés. Az északi fény megtekintéséhez továbbá az északi tél a legmegfelelőbb, napszak szerint az éjszaka, azon belül pedig az éjfél körüli órák a legalkalmasabbak a jelenség megfigyeléséhez.

Milyen mítoszok övezik a sarki fényt? Az Aurora Borealis jelentése észak hajnala, az Aurora Australis pedig dél hajnalát jelenti. Aurora római istennőről kapták a nevüket, aki a mítoszok alapján a hajnal istennője. A római mitológiával való kapcsolatán kívül a sarki fényhez sok hiedelem tartozik. A középkorban például azt tartották, hogy a háború, és az éhínség hírnöke. Amíg a menominee indiánok szerint a fények halászok szellemeinek a helyét, addig az alaszkai inuitok szerint a levadászott állatok szellemeit jelölik. Az új-zélandi maorik pedig sokáig azt hitték, hogy a fény nem más, mint tábortüzek égi visszaverődése.

Forrás: northernlightscentre.ca

A figyelmetekbe ajánljuk