A Perseidák eredete
A Perseidák, csakúgy, mint minden hullócsillagraj, mikrometeoroidok sokaságából áll, és még a legnagyobbak is csupán mákszemnyi méretűek. Ezek a mikrometeoroidok többnyire üstökösökből származnak, amik Nap közelébe érve erős aktivitást mutatnak, felszínükről gázok (kóma) és por (csóva) válik le, ez okozza a látványos megjelenésüket – kezdi a Svábhegyi Csillagvizsgáló a meteorraj eredettörténetét.
Ilyen üstökös 109P/Swift-Tuttle üstökös is, ami a Perseida meteorraj szülőégitestje. Magyarul a por, ami a szebbnél szebb színes felvillanásokat okozza az augusztus közepi esti-éjjeli égen, egyenesen erről az üstökösről származik.
Az üstökös elnyúlt ellipszispályán mozog a Nap körül, olyannyira, hogy még az Uránusznál is kétszer távolabb jut a Naptól. Ez egyben hosszú keringési időt is eredményez, 133 éves periódussal, amit azonban a gázóriások, különösen a Jupiter gravitációs hatásai erőteljesen befolyásolhatnak.
Érdekesség, hogy a nyaranta látott hullócsillagok valaha az Uránusz pályáján túl rótták a Naprendszer sötét, üres régióit, amit az olasz csillagász, Giovanni Schiaparelli igazolt számításaival.
A 109P/Swift-Tuttle legutóbb 1992-ben járt földközelben. Ekkor binokulárban látható volt, azonban a történelem során többször is szabadszemes fényességű volt: kínai csillagászok feljegyzései alapján Kr. u. 188-ban látható volt az esti égen, 0,1 magnitúdós fényességével. Valószínűleg látták Kr. e. 69-ben és talán 322-ben is, a források azonban kevésbé megbízhatóak –olvasható.
Az olvasóknak valószínűlleg közömbös hír, de 2126-ban ismét szabadszemes üstökösként tér vissza 0,7 magnitúdóval.
Hogyan kapjuk el a Perseidákat?
Shutterstock
A jó hír, hogy ehhez távcső sem kell. A Svábhegyi Csillagvizsgáló szerint csak keressünk egy kényelmes, tiszta égboltú (minél jobb horizontú) mezőt, vigyünk magunkkal pokrócot, teát és meleg ruhát, és élvezzük a látványt.
A Perseidák maximum idén augusztus 13-án hajnali 3 órakor várható.
A tipikus kisvárosi, vagyis átlagos égbolton óránként 10-12, sötét, vidéki városokban óránként 40-50, míg a budapesti égbolton csupán 2-3 hullócsillagot láthatunk valószínűleg. Megéri tehát kevésbé fényszennyezett helyekre látogatni, ha nem akarunk lemaradni a látványról.
Idén azonban lesz egy bökkenő: fényes lesz a Hold, egészen pontosan telihold lesz. Ez minden, fentebb említett számot legalább 20-30 százalékkal csökkent, de ha valóban olyan helyre utazunk, ahol a fényszennyezés kicsi, akkor még telihold mellett is sokkal több hullócsillagot láthatunk, mint egy holdmentes városi égről.
A Svábhegyi Csillagvizsgáló egyébként idén negyedik alkalommal rendezi meg az Egy hét a csillagok alatt elnevezésű országos programsorozatát, amelynek során augusztus 3. és 13. között csaknem 150 csillagászati program várja az érdeklődőket országszerte több mint 70 helyszínen.
