6 meredek teória arról, hogy miért nem találtunk még bizonyítékot a földön kívüli életre

​Rossz univerzumban keresgélünk

Sok elméleti fizikus gondolja úgy, hogy a földi élet nem más, mint egy anomália, amely teljesen ellentmond mindennek, amit az univerzumunkról gondolunk. A feltételezés alapja az, hogy a világegyetem – ahogy mi ismerjük – egyszerűen nem alkalmas a különböző életformák kialakítására.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne létezhetne egy olyan, a miénkkel párhuzamos univerzum, ahol nagyobb eséllyel alakulhat ki az élet.

Még több hír a világűrből! Vérfagyasztó forgatókönyvek: 4 teória az univerzum lehetséges végéről

Egyébként a tudományos kutatások valamelyest alátámasztják ezt az elméletet: az derül ki ugyanis, hogy az általunk ismert világban a sötét anyagnak csak a 23 százaléka képes csillaggá alakulni. Elméletben azonban létezhet olyan univerzum, ahol akár ennek az anyagfajtának a 27 százaléka is csillaggá alakulhat, ami több bolygót, ebből fakadóan pedig nagyobb esélyt jelenthet az élet kialakulására.

​Az űrlények a „szuperföldek” rabságában élnek

A szuperföld kifejezés teljesen bevett és használatos a csillagászok körében: ezek olyan, a Földhöz hasonló, bolygókat jelentenek, amelyeknek a tömege legalább tízszerese a mi otthonunknak. Az eddigi felfedezések szerint ezek az égitestek tökéletesen alkalmasak lehetnek az élet kialakulására, csak mi nem találkozhatunk velük soha.

Ezek a szuperföldek ugyanis legalább tízszer nagyobb tömeggel rendelkeznek, mint a Föld, így a gravitációs erejük is tízszer nagyobb. Ha pedig ez igaz, akkor az ott élő lények szó szerint képtelenének lennének kiszabadulni a saját bolygójukról, mert a tudomány jelen állása szerint nincs olyan űrhajó, amely képes lenne felülkerekedni ilyen erős gravitációs mezőn.

Az emberek megölnék a földönkívülieket – de lehet, hogy már meg is tették

Alexander Berezin elméleti fizikus szerint minél közelebb kerül az emberiség egy idegen életforma felfedezéséhez, annál közelebb kerül annak elpusztításához is. Az elmélet alapja az, hogy bármely civilizáció, ami képes túlterjeszkedni a saját Naprendszerén, a korlátlan növekedés útjára lépett.

Ez a terjeszkedés pedig mindig a kisebb, kevésbé fejlett létformák felszámolásával jár.

Ez is érdekelhet! A NASA mesterséges intelligencia segítségével tárgyalna az űrlényekkel

A fizikus szerint, ha egy civilizáció átlépi a Naprendszer határát, szükségszerűen eltünteti az összes vetélytársát az univerzumban. Ez persze nem feltétlenül kell, hogy tudatosan történjen, előfordulhat az is, hogy egyszerűen nem vesszük észre, hogy a folyamatos kutatások során elpusztítjuk az élet nyomait a világegyetemben.

Az űrlények nem fejlődtek elég gyorsan

Eszerint az elmélet szerint a múltban létezhetett élet idegen bolygókon, de sajnos a természet törvényei megsemmisítették őket. A Föld történetéből kiindulva jól tudjuk, hogy mennyire fontos a megfelelő környezet ahhoz, hogy létrejöjjön az élet, ám ez csak az első lépést. Ezt a környezetet évmilliókon keresztül fenn is kell tartani ahhoz, hogy az egysejtű szerveződésekből bonyolultabb létformák alakuljanak ki – és ez egy nagyon nehéz feladat, ami alapvetően a szerencsén múlik.

Ez az elmélet is azt veszi alapul, hogy a Föld nem más, mint egy ellentmondás az univerzumban, ahol a véletleneknek köszönhetően nem szakadt meg az evolúció. Tehát

az nincs kizárva, hogy létezett – esetleg létezik – idegen létforma, de az szinte kizárt, hogy teljesen ki is tudjon fejlődni.

Jégbe fagyott óceánok rejtik a földön kívüli életet

Sok tudós gondolja úgy, hogy azok a bolygók és holdjaik, ahol jég formájában megtalálható a felszíni víz, tökéletesen alkalmasak arra, hogy élet alakuljon ki rajtuk. A vastag jégtakaró ugyanis szinte minden külső környezeti hatástól megvédi az élőlényeket.

A becsapódások, a napszél, a közeli szupernóvák, az, hogy milyen pályán vagy, van-e mágneses meződ, és hogy mérgező-e a légkör – egyik sem számít. Ha a felszín alatti jégmezőben élsz, bármit túlélhetsz

– idézi a NASA egyik tudósát, Alan Sternt a Live Science.

Ezt is olvasd el! Volt-nincs élet a Marson: véletlenül pusztíthattuk el a bolygó élővilágát

Az űrlények ma már robotok

Seth Shostak jövőkutató szerint minden, amit az űrlényekről gondolunk, alapvetően helytelen. A tudós szerint ugyanis magunkból kéne kiindulni: ha mi képesek voltunk feltalálni a rádiót, majd a számítógépet, most pedig a mesterséges intelligenciát, akkor erre más életformáknak is képesnek kell lennie. Épp ezért a kutató szerint az űrlények nálunk sokkal fejlettebb fázisban élnek és sokkal előrébb járnak, mint mi.

Shostak szerint ezért

valójában olyan robotokat kéne keresnünk a világegyetemben, akik nem lakható bolygókon élnek.

Sokkal inkább azokat az égitesteket és univerzumokat kéne vizsgálnunk, amik egy robot számára megfelelőek: tehát ahol sok az energia, például a galaxisok közepén.