Mi kell ahhoz, hogy felvegyük a kapcsolatot? Már itt vannak, de az amerikai kormány titkolná előlünk? Nézzük a legvalószínűbb verziót tudományos szemszögből.
Ha a Tejútrendszert a Föld óceánjainak tekintjük, akkor az évtizedek óta tartó kutatásaink összessége olyan, mintha egy véletlenszerűen kiválasztott úszómedencenyi vizet vennénk ki az óceánból, hogy cápát keressünk. A világegyetem puszta mérete problémát jelent. Az univerzum hatalmas térfogata nagyon megnehezíti a csillagközi utazást, a jelek vételét, vagy a kommunikációt bármilyen lehetséges távoli életformával (legalábbis az általunk ismert fizikai törvények szerint).
A sebesség a fénysebességre korlátozódik, ami körülbelül 300 000 km/másodperc. Ez elég gyors. De még ezzel a sebességgel is nagyjából négy évbe telne egy jelnek, hogy eljusson a Föld és a galaxisunk legközelebbi csillaga között, ami négy fényévre van tőlünk. Einstein speciális relativitáselmélete azonban azt mondja, hogy a gyakorlatban egy fizikai tárgy, például egy űrhajó sebessége lassabb lesz a fénysebességnél.
A sugárzás fordított négyzet törvényének köszönhetően a jelek a megtett távolság négyzetével arányosan gyengülnek. Csillagközi távolságokon ez gyilkos. Tehát a több száz vagy több ezer fényévre lévő bolygók esetében az utazási idő valószínűleg több ezer év. És az ezeken a bolygókon lévő civilizációktól származó jelek hihetetlenül gyengék és nehezen észlelhetők. Lehet, hogy földönkívüliek zuhantak le a Földre, és az amerikai kormány csak eltussolja a dolgot?
A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetséghez tartozó légitársaságok esetében a repülőgép-szerencsétlenség esélye körülbelül egy a millióhoz. Ez felveti a kérdést: gondoljuk-e, hogy egy idegen űrhajó, amely több ezer évig képes utazni, csillagközi távolságokon át, robusztusabb és jobban megtervezett, mint a mi repülőgépeink? Mondjuk, hogy százszor jobb. Ez azt jelenti, hogy a lezuhanás esélye egy a százmillióhoz. Tehát ahhoz, hogy a végén idegen roncsokat rejtsünk el az 51-es körzetben, százmillió idegen űrhajó látogatására lenne szükségünk. Ez 2739 látogatást jelentene idegenektől naponta, minden nap, az elmúlt 100 évben!
Szóval, hol vannak? A földközeli környezetnek folyamatosan nyüzsögnie kellene az idegenektől. A világűrt folyamatosan pásztázó radarokkal, a mobiltelefonok kameráinak milliárdjaival és az égboltot fényképező amatőr csillagászok százezreivel (valamint a nagy teljesítményű távcsövekkel rendelkező hivatásos csillagászokkal) rengeteg igazán jó bizonyítéknak kellene a nagyközönség és a tudósok kezében lennie - nem csak a kormányokéban.
Sokkal valószínűbb, hogy a bizonyítékként bemutatott azonosítatlan égi jelenségek házi készítésűek, vagy olyan természeti jelenségekből adódnak, amelyeket még nem értünk. A tudományban Occam borotvája még mindig nagyszerű kiindulópont. A legjobb magyarázat az ismert tényekkel összhangban lévő legegyszerűbb magyarázat. Amíg nincs sokkal több - és sokkal, sokkal jobb - bizonyíték, addig állapítsuk meg, hogy idegenek még nem jártak nálunk.
(Forrás: TheNextWeb)
