Hold
Photo by Mike Petrucci on Unsplash

A kínai szonda által talált üveggolyó minden bizonnyal az égitest köpenyéből származik

A Holdról származó apró üveggolyó segíthet megismerni az égitest történetét

Egy alig néhány milliméteres üveggolyó új távlatokat nyithat a Hold belső szerkezetének megértésében – legalábbis ezt állítják azok a kutatók, akik a kínai Csang'o–5 misszió által begyűjtött legfrissebb mintákat vizsgálják. Sőt, a Space információi szerint az apró tárgy a Hold viharos múltját is segíthet jobban megérteni.

A kínai Csang’o–5 2020-ban 1,7 kilogrammnyi kőzetet és talajmintát hozott vissza a Holdon található Oceanus Procellarum – vagyis a „viharok óceánja” – nevű lávasíkságról. A lelet egy szokatlan kémiai összetételű üveggolyót is tartalmazott, amely a kutatások szerint mintegy 68 millió évvel ezelőtt keletkezhetett.

A golyó a megszokottnál sokkal több magnézium-oxidot tartalmaz, ami egyáltalán nem jellemző az eddig talált kőzetekre. A tudósok szerint ez arra utal, hogy

a nem mindennapi apró üveggolyó a kísérőbolygónk felszíne alól, akár a felső köpenyéből származó anyagból jöhetett létre.

A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a különös üvegdarab egy hatalmas aszteroida becsapódása során keletkezett: az ütközés akkora erejű lehetett, hogy egyszerűen a felszínre lökte a kéreg egy részét.

Ez egy hatalmas lépés a Hold belső szerkezetének megértéséhez. Ha valóban a köpenyből származik, az azt jelenti, hogy a becsapódások képesek a mélyebb rétegekből származó anyagot a felszínre juttatni

– idézi a portál Tim Johnsont, az ausztrál Curtin Egyetem geológusát.

A golyó megtalálásának helyszínét több mint százezer, száz méternél nagyobb kráter veszi körül, így az eredetének konkrét meghatározása nem egyszerű. Az egyik elmélet szerint az üveggolyó az Imbrium-medencéhez közel keletkezett, amely közel 4 milliárd éve jött létre.

A feltételezések szerint az ütközés után keletkezett anyag több százmillió évig a felszínen maradt, majd egy későbbi – kb. 68 millió évvel ezelőtti – becsapódás újra megolvaszthatta a törmeléket, amelyből végül az üveggolyó kialakult.

Kr\u00e1ter a Holdon

A holdi kráterek százai bizonyítják, hogy egykor több aszteroidabecsapódás is történt

Photo by NASA on Unsplash


Ez izgalmas, hiszen korábban sosem tudtunk közvetlen mintát venni a Hold köpenyéből

– mondta Alexander Nemchin kutató.

A Csang’o–5 hozta el az első Holdról származó mintákat a Földre az 1976-os szovjet Luna–24 óta, de az első holdbázis építéséért továbbra is folyik a harc az amerikaiak és a kínaiak között. Ahogy azt mi is megírtuk, a Nemzetközi Holdkutató Állomást Kína és Oroszország közösen hozta létre, a terveik között szerepelt egy közös bázis építése is a Holdon, de ebben a projektben ma már egyértelműen Kína vette át a vezető szerepet: az ázsiai ország kutatói

2035-re, a kísérőbolygónk déli pólusának közelében építenék fel az első holdi lakóhelyet.

A figyelmetekbe ajánljuk