vihar villám

Már 2022 első fele is szélsőséges időjárásbeli körülményeket, hatalmas árvizeket, félelmetes erdőtüzeket, szokatlanul korai hőhullámokat és jégviharokat hozott világszerte. A meterológusok a szokásosnál nagyobb hurrikánszezonra is számítanak idén.


A meteorológusok szerint ezek az események egy aggasztó tendencia részei. Jelenleg az éghajlatváltozás hatásának és az egyik időjárási körülménynek a másikra gyakorolt kaszkádhatásának vagyunk tanúi, de jön még ennél rosszabb is – olvassuk a WIRED cikkében.

​1. Árvizek

\u00e1rv\u00edz \u00e1ltal el\u00f6nt\u00f6tt kisv\u00e1ros

Fotó: Shutterstock

A Yellowstone-i árvizet nagyrészt a tavaszig elhúzódó hosszú tél okozta, ami hóval és jéggel töltötte meg a hegyeket. A májusban jött szokatlan, hirtelen meleghullám felduzzasztotta a folyókat, ezek a június eleji meleghullám hatására kiöntöttek. A meterológusok kiemelik a három derechót is – a hosszan tartó, viszonylag egyenes vonalban haladó zivatarokat –, amelyek az Egyesült Államokat sújtották.

​2. Hurrikánok

Sajnos úgy tűnik, hogy egy újabb aktív hurrikánszezon következik. Az atlanti régióban évente átlagosan 7 vihar válik elég erőssé ahhoz, hogy hurrikánnak minősítsék. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal 2022-re 6 és 10 közötti számot jósol.

hurrik\u00e1n \u00e1ltal s\u00fajtott utcak\u00e9p p\u00e1lmaf\u00e1kkal

Fotó: Shutterstock

Ennek egyik fő okozója a La Niña, egy ciklikus időjárási jelenség, amely a Csendes-óceán keleti középső részén hűvösebb, az Atlanti-óceánon pedig melegebb óceáni hőmérsékletet eredményez. A La Niña hatására a ciklonok felgyülemlenek és megerősödnek a légkörben, hurrikánná válva. Ez jellemzően 2-7 évente fordul elő, és 9 és 12 hónap közötti ideig tart. A jelenlegi La Niña ezzel szemben már két tél óta húzódik, és úgy tűnik 2023-ig nem is ér véget.

3. Hőhullámok

Idén szokatlanul korai hőhullámok jelentkeztek Indiában (itt a hőmérséklet májusban rekordot döntő 49,2 Celsius-fokot ért el), Franciaországban (ahol minden idők legkorábbi 40 fokos napját regisztrálták) és az Egyesült Államok nagy részén (ahol 100 millió embernek javasolták, hogy maradjon otthon). Márciusban az Egyesült Királyság nemzeti meteorológiai szolgálata, a Met Office 1 Celsius-fokkal megemelte a hőhullámra vonatkozó küszöbértéket egyes helyeken.

erd\u0151t\u0171z

Fotó: Shutterstock

De ideje lenne újragondolni az építészetünket is. A városi hőszigethatás miatt a hőhullámok sokkal melegebbek a városokban, mint a környező területeken. Érdemes lenne a tetőket megfelelően tükröző tetőre cserélni, ami csökkenti a városi hőszigetek hőmérsékletét.

A szélsőséges időjárásnak közvetett következményei is vannak. Az indiai hőhullám például tönkretette a búzatermést, arra kényszerítve az ország kormányát, hogy exporttilalmat rendeljen el a búzára − éppen akkor, amikor az ukrajnai háború miatt hiány van ebből az alapvető élelmiszerből.

extr\u00e9m t\u00e9l nagyv\u00e1rossal a h\u00e1tt\u00e9rben

Fotó: Shutterstock

Az év vége és 2023 felé tekintve elgondolkodhatunk azon, hogy vajon meleg vagy szokatlanul hideg tél vár-e ránk. Ez utóbbi különösen problematikus lenne, tekintettel az energiaárak közelmúltbeli hatalmas megugrására. De egyelőre koncentráljunk a nyári melegre, és gondoskodjunk a megfelelő folyadékpótlásról, a nap legmelegebb időszakában pedig ha tehetjük, ne menjünk a szabadba.

A figyelmetekbe ajánljuk