Az univerzum tele van érdekesebbnél érdekesebb jelenségekkel és képződményekkel, de talán semmi nem állítja akkora fejtörés elé a tudósokat, mint az úgynevezett extraszoláris égitestek, másnéven exobolygók. Ezeken a Naprendszeren kívüli planétákon számunkra elképzelhetetlen természeti és időjárási törvények uralkodnak, amik lehetetlenné teszik az élet jelenlétét. De talán egyik ilyen távoli égitest sem annyira különleges, mint a WASP-121b névre keresztelt bolygó, melynek felszínén gyakorlatilag megszűnnek az általunk ismert fizika törvényei.
A Space beszámolója szerint az első exobolygót a kilencvenes évek közepén fedezték fel a csillagászok, és az azóta eltelt közel három évtizedben az azonosított égitestek száma ötezerre emelkedett. Az extraszoláris égitestek vizsgálata során a kutatók úgy találták, hogy ezen bolygók egy fajtája, az úgynevezett forró jupiterek a legrégebben kialakult, Naprendszeren kívüli planéták, amiknek a vizsgálata segíthet jobban megérteni az univerzum keletkezését is.
Még több hír a világűrből! Mégis lehet légköre az egyik legfurcsább exobolygónak
Az eddigi kutatások során az derült ki, hogy az exobolygók nagyjából egyharmadát teszik ki ezek a Jupiternél sokkal nagyobb gázóriások, melyek kialakulására eddig egyetlen elfogadott elmélet létezett. Eszerint
a forró jupiterek a saját csillaguktól rendkívül távol jönnek létre és az idő múlásával egyre közelebb kerülnek hozzá.
A forró jupiternek nevezett bolygók rendkívül közel kerülik meg a saját Napjukat
Fotó: Shutterstock
A WASP-121b névre keresztelt égitest esetében azonban egészen más konklúzióra jutottak a szakemberek. A vizsgálatok során ugyanis az derült ki, hogy a minden szempontból különleges égitest valószínűleg a saját napjához rendkívül közel született.
A Földtől körülbelül 858 fényévnyire található égitest tömege a Jupiter tömegének 1,2-szerese, de sűrűsége sokkal alacsonyabb, így 1,9-szer szélesebb, mint a Naprendszerünk legnagyobb bolygója.
Ráadásul a gázóriás olyan közel van a saját csillagához, hogy mindössze 1,3 földi nap alatt kerüli meg azt. A WASP-121b ezen felül szinkronforgású, tehát
a bolygó egyik oldala örökké a csillaga felé néz, ami égetően forró „napos oldalt” jelent, míg a másik oldala, az „éjszakai oldal" sosem kap fényt, így felfoghatatlanul sötét és hideg.
A kutatások szerint a WASP-121b napos oldala annyira forró, hogy a felszínén a hőmérséklet elérheti a 2500 fokot is, ami azt jelenti, hogy a bolygón lévő fémek is elpárolognak és a légkörbe kerülnek. Innen aztán
az exobolygón uralkodó 17 700 kilométer/órás széllökések segítségével átkerülnek a planéta „sötét oldalára”, ahol lehűlnek, majd folyékony fém, rubin és zafír formájában hullanak a felszínre.
A szakértők szerint a legérdekesebb az, hogy a bolygón a kőzet-jég aránya teljesen felborult. A számok alapján ugyanis kiugróan magas a kőzettartalom, miközben jég alig található a felszínén.
Ez is érdekelhet! Különös dolgot fedeztek fel a rekordméretű szuperfölddel kapcsolatban
Ez amiatt megdöbbentő, mert az eddig elfogadott elméletek alapján a gázóriások létrejöttéhez szükséges a szilárd jég jelenléte, ami azonban a WASP-121b esetében kizárható. A bolygón a jég hiányát minden bizonnyal az okozza, hogy – az elméletekkel ellentétben – nem a saját csillagától távol, hanem annak közelében jött létre.
