A Nature friss tanulmányában egy 19 tudósból álló csapat új szuperóriás exobolygó felfedezéséről számolt be, amely az Eps Ind A. csillag körül kering. A James Webb-űrteleszkóp segítségével megtalált égitest az Eps Ind Ab nevet kapta. A szakértők szerint a Jupiter tömegének legalább hatszorosa lehet.
A tanulmányban résztvevő kutatós, Elisabeth Matthews szerint rendkívül nehéz extrémhideg bolygókra bukkanni, hiszen azok csak homályos fényt bocsátanak ki magukból, melyek nagy része az elektromágneses spektrum közepes, infravörös részébe esik, emiatt pedig csak nehezen észlelhető a földi légkörből. A James Webb azonban ezeket az égitesteket is képes megtalálni.
A James Webb előtt nem állt rendelkezésünkre olyan teleszkóp, amely elég nagy lett volna ahhoz, hogy különállóan meg lehessen vizsgálni a bolygót és a hozzátartozó csillagot, ahogy a közepes infravörös hullámokba eső égitesteket sem láttuk korábban
– mondta Matthews.
Az Eps Ind A csillag körül keringő bolygót már 2019-ben észlelték a tudósok, azonban az exobolygó közel sem olyan paraméterekkel rendelkezik, amelyre az előzetes kutatásaik során számítottak, hiszen méretben is sokkal nagyobb, ahogy a csillagtól is távolabb esik, mint ahogy képzelték.
Matthews hozzátette, meglepőnek tartja, hogy csak most fedezték fel az égitestet. Mivel a korábbi kutatások során nem észlelték az Eps Ind Ab exobolygót, így valószínűleg nem rendelkezik elég fénnyel a 4µm hullámhossz tartományban, amit a tudósok azzal magyaráznak, hogy a bolygó atmoszférája főként olyan elemekből áll, amelyek elnyelik a 4µm hullámhossz fényét. Matthews szerint a metán, szén-dioxid és szén-monoxid lehetnek a bolygó atmoszférájának fő alkotóelemei. Ha az elmélet beigazolódik, további kérdések is felmerülnek az exobolygó születésével kapcsolatban.
A kutató szerint számos további vizsgálatra van szükség annak érdekében, hogy erre a kérdésre választ találhassanak. A csapat reméli, hogy a James Webb segítségével még több információt tudnak kinyerni a bolygóról, például pontos méretét és az atmoszférájának összetevőit. A jövőben alapos vizsgálatokat végeznek a bolygón, ami nem mellesleg egyedülálló lehetőség, hiszen az így kapott adatokkal a tudósok tesztelhetik a saját elméleti modelljeiket.
Figyelmedbe ajánljuk! Lenyűgöző képet készített éppen születő csillagokról a James Webb
A csillagászatban legtöbbször a csillagoknak és bolygóknak csak a fényességét tudjuk bemérni, pedig szeretnénk a fényességük által megtudni a tömegüket is.
Fotó: Shutterstock
Ennek érdekében a tudósok különböző elméleti modelleket hoztak létre, amivel megsaccolják az égitestek fényét és méretét. Az Eps Ind Ab pedig elsőként lehetőséget biztosított, hogy a valóságban is kipróbálják a modelleket, amelyek sikeresnek bizonyultak a számítások során. Az exobolygó és szülőcsillaga gravitációsan kötődik a kutatók által meghatározott, „szélesen elkülönülő barna törpe bináris rendszeréhez“. Matthews úgy véli, mindkét barna törpe ugyanabból az anyagból, egy időben keletkeztek, mint az Eps Ind Ab és szülőcsillaga. Szerinte a két rendszer tanulmányozása értékes lehet az evolúciós modellek szempontjából.
Ez is érdekelhet! Egy 20 millió év után feltámadt galaxisra bukkantak a csillagászok
Nemrég arról írtunk, hogy a James Webb segítségével egy nagyon különös „zombigalaxist“ azonosítottak a Genovai Egyetem munkatársai. A galaxis ugyanis példátlanul hosszú idő, 20 millió év után éledt újjá, a felfedezés a tudósok szerint segíthet az univerzum pontosabb megértésében. A jelenségre több magyarázatot is vázoltak a kutatók, melyekről bővebben itt olvashatsz:
