A James Webb űrteleszkópot használó csillagászok öt rendkívül sűrű proto-gömbhalmazt figyeltek meg egy hajszálvékony ívben csillogó csillagok mentén. A felfedezés segíthet megérteni, hogyan alakultak ki a legkorábbi galaxisok.
A James Webb (JWST) felfedezte a világegyetem talán legkorábbi csillaghalmazait. Az űrteleszkóp öt proto-gömbhalmazt – a gravitáció által összekötött csillagok millióiból álló rajokat – fedezett fel a Kozmikus drágakövek ívén belül, egy olyan galaxisban, amely mindössze 460 millió évvel az ősrobbanás után alakult ki – számolt be róla a Live Science.
Ez is érdekelhet: Az univerzum valójában egy önmagát tanulmányozó mesterséges intelligencia?
A galaxis a világegyetemünk első 500 millió évében látott legnagyobb mértékben felnagyított régió, ami a csillagászoknak példátlan betekintést nyújt abba, hogy az első csillagok kavargása miképp formálta az univerzumokat.
A kozmikus hajnal a világegyetem első milliárd évét magában foglaló idő. Nagyjából 400 millió évvel az ősrobbanás után kezdődött a reionizáció korszaka, amikor a születő csillagok fénye megfosztotta a hidrogént elektronjaitól, ami a galaxisok szerkezetének alapvető átalakulásához vezetett.
A korai világegyetem egyáltalán nem olyan, mint amilyenre számítottunk. A galaxisok fényesebbek, óriási sebességgel képeznek csillagokat, és mindezt masszív és sűrű csillaghalmazokban teszik. Ennek köszönhetően új ismereteket építünk fel arról, miképp alakultak ki a korai galaxisok
– mondta Angela Adamo, a tanulmány első szerzője.
