Az Örvény-galaxis, más néven M51, az éjszakai égbolt egyik legismertebb objektuma. Elég közel van és elég feltűnő az északi égbolton ahhoz, hogy az amatőr csillagászok évtizedek óta lenyűgöző képeket osszanak meg róla.
De ilyet még sosem láttunk: az M51 most egy, a James Webb Űrteleszkóp (JWST) által készített képen tűnt fel. Ez a kép a teleszkóp NIRCam és MIRI műszereinek adatait tartalmazza, amelyek hihetetlen részletességet mutatnak, és felfedik a spirálkarok között rejtőzködő jellegzetességeket.
Ez is érdekelhet: Kiszúrták az egyik legősibb galaxist, több mint 13 milliárd éves
A galaxis az Örvény becenevet örvénylő szerkezete miatt kapta, amely a lefolyó körül keringő vízre hasonlít. Más nagy tervezésű spirálgalaxisokhoz hasonlóan a csavarodó spirálkarok is jól látszanak – írja a Science Alert.
A JWST közel infravörös kamerájának (NIRCam) és a közép infravörös műszerének (MIRI) integrált adataiból látható a spirálkarok mentén koncentrálódó meleg por, amely sötétvörös régiók formájában jelenik meg.
Ha tovább olvasnál: Megmagyarázhatatlanul fiatal galaxisokat fedeztek fel
Fotó: NASA, ESA, S. Beckwith (STScI) and the Hubble Heritage Team (STScI/AURA)
A karok mentén található világos területek csillagkeletkezési régiók, amelyek a kék és fehér központi maghoz vezetnek. A narancssárga és sárga területek a nemrég keletkezett csillaghalmazok által létrehozott ionizált gáz régióit mutatják.
A JWST képén azt is fel lehet fedezni, hogy a karok belsejében barlangszerű fekete buborékok vannak, amelyek lehetővé teszik, hogy szinte átlássunk a galaxis gázán és porán a távoli csillagokig, ahogyan eddig még soha.
Az Örvény-galaxis 31 millió fényévre található a Canes Venatici csillagképben.
Más képeken, például ezen a Hubble Űrteleszkóp által készített felvételen egy kis sárgás galaxis látható az Örvény egyik karjának legkülső csúcsán. Ez az NGC 5195, és a két galaxis kölcsönhatásban van egymással. Bár a NGC 5195 sokkal kisebb, mint az Örvény, gravitációs befolyása feltehetően részben felelős az Örvény kiemelkedő és határozott spirálkarjaiért.
Az M51 megfigyelése a Feedback in Emerging extrAgalactic Star clusTers (FEAST) nevű megfigyeléssorozat részeként készült. A megfigyelés célja az volt, hogy „fényt derítsenek a csillagok visszacsatolása és a csillagkeletkezés közötti kölcsönhatásra a saját galaxisunkon, a Tejútrendszeren kívüli környezetben" − írja az ESA.
A csillag-visszacsatolás a csillagokból a csillagokat alkotó környezetbe áramló energia leírására használt kifejezés, és döntő fontosságú folyamat a csillagok keletkezési sebességének meghatározásában. A tudósok szerint a csillag-visszacsatolás megértése létfontosságú a csillagkeletkezés pontos, univerzális modelljének megalkotásához.
