Az Örvény-galaxis eddig soha nem látott formájában tárul elénk a James Webb képén
De ilyet még sosem láttunk: az M51 most egy, a James Webb Űrteleszkóp (JWST) által készített képen tűnt fel. Ez a kép a teleszkóp NIRCam és MIRI műszereinek adatait tartalmazza, amelyek hihetetlen részletességet mutatnak, és felfedik a spirálkarok között rejtőzködő jellegzetességeket.
Ez is érdekelhet: Kiszúrták az egyik legősibb galaxist, több mint 13 milliárd éves
A galaxis az Örvény becenevet örvénylő szerkezete miatt kapta, amely a lefolyó körül keringő vízre hasonlít. Más nagy tervezésű spirálgalaxisokhoz hasonlóan a csavarodó spirálkarok is jól látszanak – írja a Science Alert.
A JWST közel infravörös kamerájának (NIRCam) és a közép infravörös műszerének (MIRI) integrált adataiból látható a spirálkarok mentén koncentrálódó meleg por, amely sötétvörös régiók formájában jelenik meg.
Ha tovább olvasnál: Megmagyarázhatatlanul fiatal galaxisokat fedeztek fel
Fotó: NASA, ESA, S. Beckwith (STScI) and the Hubble Heritage Team (STScI/AURA)
A karok mentén található világos területek csillagkeletkezési régiók, amelyek a kék és fehér központi maghoz vezetnek. A narancssárga és sárga területek a nemrég keletkezett csillaghalmazok által létrehozott ionizált gáz régióit mutatják.
A JWST képén azt is fel lehet fedezni, hogy a karok belsejében barlangszerű fekete buborékok vannak, amelyek lehetővé teszik, hogy szinte átlássunk a galaxis gázán és porán a távoli csillagokig, ahogyan eddig még soha.
Az Örvény-galaxis 31 millió fényévre található a Canes Venatici csillagképben.
Más képeken, például ezen a Hubble Űrteleszkóp által készített felvételen egy kis sárgás galaxis látható az Örvény egyik karjának legkülső csúcsán. Ez az NGC 5195, és a két galaxis kölcsönhatásban van egymással. Bár a NGC 5195 sokkal kisebb, mint az Örvény, gravitációs befolyása feltehetően részben felelős az Örvény kiemelkedő és határozott spirálkarjaiért.
Az M51 megfigyelése a Feedback in Emerging extrAgalactic Star clusTers (FEAST) nevű megfigyeléssorozat részeként készült. A megfigyelés célja az volt, hogy „fényt derítsenek a csillagok visszacsatolása és a csillagkeletkezés közötti kölcsönhatásra a saját galaxisunkon, a Tejútrendszeren kívüli környezetben" − írja az ESA.
A csillag-visszacsatolás a csillagokból a csillagokat alkotó környezetbe áramló energia leírására használt kifejezés, és döntő fontosságú folyamat a csillagok keletkezési sebességének meghatározásában. A tudósok szerint a csillag-visszacsatolás megértése létfontosságú a csillagkeletkezés pontos, univerzális modelljének megalkotásához.
Nyitókép: Fotó: ESA/Webb, NASA & CSA, A. Adamo (Stockholm University) és a FEAST JWST csapata