A James Webb-űrteleszkóp (JWST) adatai alapján felfedezett objektumok megdöbbentették a csillagászokat.
Annak ellenére, hogy mindössze 500-700 millió évvel az ősrobbanás után tűntek fel, fél tucatnyi galaxisról úgy gondolják, hogy túlságosan is masszívak. A jelenlegi kozmológiai modellek szerint azonban egyszerűen nem volt elég idő ahhoz, hogy ilyen szinten kifejlődjenek.
Ez azt sugallja, hogy egy-két kulcsfontosságú lépés kimaradt az Univerzum fejlődésének megértésében.
Ez is érdekelhet: A James Webb-űrtávcső egy rejtélyes infravörös fény nyomába eredt
Soha nem figyeltünk meg ilyen kolosszális méretű galaxisokat, ilyen korán az ősrobbanás után. Az általunk talált hat galaxis több mint 12 milliárd éves, mindössze 500-700 millió évvel az ősrobbanás után alakultak ki, és a Napunk tömegének 100 milliárdszorosát is elérő méretűek. Ez túl nagy ahhoz, hogy a jelenlegi modellek szerint is létezzenek. Ez a felfedezés megváltoztathatja a világegyetemünk legkorábbi galaxisainak kialakulásával kapcsolatos ismereteinket
– mondja Ivo Labbé csillagász az ausztráliai Swinburne Műszaki Egyetemről, aki a nemzetközi kutatást vezette.
Az objektumokat a JWST működésének első néhány hónapja során végzett megfigyelések során fedezték fel. A nagy teljesítményű űrteleszkóp infravörös tartományban vizsgálja az Univerzumot, ami tökéletesen alkalmas arra, hogy kiszúrja a fényt, amely évmilliárdokon át utazott, hogy eljusson hozzánk a korai Univerzumból.
A kozmológiai modellek szerint az Univerzum a kezdetekor egyáltalán nem olyan volt, mint most. Először is, az ősrobbanás nyomán keletkezett forró részecskéknek eléggé le kellett hűlniük ahhoz, hogy atomokká szilárduljanak, és a az adott térfogatot főként hidrogénnel és héliummal töltsék meg. Ebből a gázból kezdtek kialakulni az első csillagok és galaxisok, körülbelül 150 millió évvel az ősrobbanás után.
Az objektumok olyannyira nehezen magyarázhatók a tudomány jelenlegi állása szerint, hogy a kutatócsoport a vizsgálat után egyből a hibák keresésével foglalatoskodott.
Eddig az adatok és a csapat értelmezése szilárd maradt, ami arra utal, hogy két hibalehetőség van: a kozmológiáról, vagy a korai Univerzum galaxisképződéséről alkotott felfogásunk. Akármelyik forgatókönyv is jön be, az eredmény jelentős változásokat indíthatna el.
Lehetséges azonban, hogy az objektumok valójában nem is galaxisok, hanem valami mások. Lehetnek például olyan szupermasszív fekete lyukak, amilyeneket még soha nem láttunk.
Forrás: Science Alert
