A galaxis korát spektroszkópiás elemzés után erősítették meg, egy olyan technikával, amely a fényt összetevő frekvenciákra bontja, hogy jobban feltárja fényességét, hőjét és kémiai összetételét. A Maisie-galaxist a James Webb űrteleszkóp (JWST) fedezte fel abban az állapotában, ahogy az objektum 390 millió évvel az ősrobbanás után megjelent.
Magyarul: a Maisie-galaxis fénye nagyjából 13,4 milliárd évig utazott, mire a teleszkóp észlelni tudta.
A kutatók a 2022 augusztusában felfedezett galaxisról azt gondolták, hogy még ennél is korábbról származik, végül az adatok részletes elemzése után kiderült, hogy ez nem így van; ettől függetlenül is a világegyetem egyik legősibb ismert galaxisának számít.
Ez is érdekelhet: Több milliárd szuperföld van körülöttünk − a legtöbb még élhető is lehet
Az objektumot még a JWST első megfigyelési időszaka során észlelték, és fényessége és vöröseltolódása alapján a csillagászok már akkor azt feltételezték, hogy rendkívül korai galaxisról van szó.
Olvasd el ezt is! A legöregebb csillag tényleg idősebb, mint maga az univerzum?
A korai galaxisokat korát a legtöbbször a vöröseltolódáson alapuló techinka segítségével állapítják meg: a táguló világegyetem miatt a Tejútrendszeren kívül a legtöbb objektum is távolodni látszik, azaz a fényüknek nagyobb utat kell megtenniük, a spektrum vörös része pedig emiatt tompul – a James Webb viszont infravörös tartományban folytat megfigyeléseket, ezért jóval mélyebbre tud tekinteni az univerzumban.
A kutatók szerint az eredmények azt mutatják, hogy a korai univerzum jóval népesebb volt, mint azt eddig gondolták, emellett a JWST életében is nagy mérföldkő volt a felfedezés.
A Maisie-galaxissal kapcsolatban az az izgalmas, hogy ez volt az egyik első távoli galaxis, amelyet a JWST azonosított, és ebből a halmazból ez az első, amelyet spektroszkópiailag is megerősítettek
– mondta Steven Finkelstein, az austini Texasi Egyetem csillagásza, aki a születésnapos lányáról nevezte el a galaxist.
