A HD 140283 csillagot rendkívüli kora miatt Matuzsálem-csillagnak is nevezik. Becslések szerint több mint 14 milliárd éves és a legöregebb csillag, amelyet ismerünk, legalábbis a mi galaxisunkban. Az égitest pedig mindenképpen érdekes a kutatóknak, hiszen számadatok szerint ezzel idősebb, mint maga a világegyetem. De hogyan lehetséges ez?
Az ősrobbanás óta eltelt idő általános becslése 13,79 milliárd év. A számadatot az univerzum tágulási sebességéből származtatják Einstein relativitáselméletének felhasználásával, de többféle módszerrel is igazolták már. De akkor hogy lehetnek idősebbek a csillagok? És mi erre a magyarázat?
Ez is érdekelhet: Felfogni is nehéz, hány csillag van az univerzumban
Nem meglepő módon, amikor ezek a kérdések felmerülnek a kutatóknál, a HD 140283 kapja a főszerepet, mivel egy 2013-as, Hubble-adatokat felhasználó tanulmány szerint 14,46 milliárd éves, tehát potenciálisan idősebb, mint a világegyetem.
A HD 140283 ezzel megcáfolja az ősrobbanást. Hiszen ha csak egy 14,5 milliárd éves csillag is létezik, akkor az univerzumot elindító robbanás nem történhetett kevesebb mint 14 milliárd évvel ezelőtt. Az ősrobbanás viszont annyira központi helyet foglal el kozmológiánkban, hogy ennek cáfolata önmagában tudományos forradalmat idézne elő – írja az IFLScience.
commons.wikimedia.orgUgyan kisebb botrányt, de még mindig drámai változást idézne elő a tudományban az az állítás, ha ahhoz kéne alkalmazkodnia a tudósoknak, miszerint az ősrobbanás csaknem kétszer olyan régen történt, mint ahogy azt eddig gondolták, tehát körülbelül 26,7 milliárd évvel ezelőtt.
Az asztrofizikusok körében egyik nézetnek sincs nagy támogatottsága, de egyesek azt gyanítják, hogy az ősrobbanás időpontjára vonatkozó becsléseinket talán kissé eltévesztettük, és az univerzum körülbelül 15 milliárd éves. Bár egy ilyen becslés felvetne néhány kérdést azzal kapcsolatban, hogy az univerzum tágulási sebességére vonatkozó számításaink miért nem helytállóak.
Ebben az összefüggésben érdemes feltenni még azt a kérdést is, hogy ha az univerzum 26 milliárd éves, akkor miért nem fedeztek még fel 20 milliárd év körüli csillagokat? Bár igaz, hogy eddig csak a galaxisunk kis részét kutatták.
De mi történne abban az esetben, ha a világegyetemnek nem lenne kezdete?
A saját Tejútrendszerünkön kívül az M92 gömbhalmazban lévő csillagok kora 13,8 milliárd évre tehető, és a JWST észrevett néhány nagyon távoli galaxist, amelyek kora még mindig vitatott, de semmi sem tűnik sokkal régebbinek a HD 140283-nál.
Végül pedig ott van az a tény is, hogy a csillagok korának becslésére szolgáló módszereink megbízhatóak, de messze nem tökéletesek, hiszen sok hibázási lehetőség létezik.
Olvasd el ezt is!A kutatók soha nem látott módon figyelték meg két csillag összeütközését
A csillagok korát általában abszolút fényességük és összetételük alapján becsülik meg. A korai világegyetem nem tartalmazott mást, csak hidrogént és héliumot. A legtöbb nehezebb elem csak a csillagok első generációjának halálakor keletkezett. Szóval minél alacsonyabb ezeknek az elemeknek a koncentrációja, annál idősebbnek gondolják őket. Ez azonban nem tökéletes módszer. Nemcsak a mérések során követhetnek el a szakértők hibákat, hanem az is előfordulhat, hogy az első szupernóvák nehézfémtermékei nem mindig keveredtek egyenletesen.
Következésképpen, míg senki sem kételkedik abban, hogy a Methusalem-csillag nagyon öreg, és betekintést nyújt a korai világegyetembe, addig háromból két becslés egyáltalán nem támaszt kihívást a világegyetem korával kapcsolatban. Még ha a csillag kora helyes is, egy kicsivel idősebb világegyetem sokkal hihetőbb magyarázat a jelenségre, mint egy olyan, amelynek egyáltalán nem volt kezdete.
