Már csak egy picit kéne túlélnünk ahhoz, ahogy végre találkozhassunk idegen fajokkal a világűrből, azt a párszázezer évet már fél lábon is kibírjuk!
Ha ennyi galaxis, csillag és bolygó van, hol vannak az idegenek, és miért nem hallottunk róluk? Ezek az egyszerű kérdések állnak a Fermi-paradoxon középpontjában. Egy új tanulmányban egy kutatópáros felteszi a következő kézenfekvő kérdést: meddig kell túlélnünk ahhoz, hogy halljunk egy másik idegen civilizációról? A válaszuk? 400 ezer év. 400 ezer év hosszú idő egy olyan fajnak, amely csak pár százezer éve létezik, és csak 12 ezer évvel ezelőtt fedezte fel a földművelést. De 400 ezer év az, ameddig ezt az emberi kísérletet fenn kell tartanunk, ha hallani akarunk bármilyen idegen civilizációról. Ez derül ki a kommunikáló földönkívüli intelligens civilizációkkal (CETI) kapcsolatos új kutatásokból. Más civilizációk bármilyen módon történő tanulmányozása azért zavaró, mert csak egyetlen adatpontunk van: az emberek a Földön.
Mégis, sok kutató egyfajta gondolatkísérletként, szigorú tudományos irányelvek alapján foglalkozott a kérdéssel. Egy 2020-as tanulmány például arra a következtetésre jutott, hogy a Tejútrendszerben valószínűleg 36 CETI létezik. Az, hogy hány CETI létezhet, azzal függ össze, hogy mennyi ideig kell várnunk arra, hogy halljunk valamelyikről. Itt jön a képbe a Drake-egyenlet. A Drake-egyenlet a Tejútrendszerről szerzett egyre bővülő ismereteink alapján próbálja megbecsülni, hogy hány CETI lehet a galaxisunkban. A Drake-egyenletnek megvannak a maga hibái, amint azt számos kritikusa kifejtette. Például néhány változója alig több, mint feltételezés, így az általa kiszámított civilizációk száma nem megbízható. De a Drake-egyenlet inkább egy gondolatkísérlet, mint tényleges számítás. Valahol el kell kezdenünk, és ez segít nekünk elindulni. Az új tanulmány szerzőit is ez indította el.
Ha szkeptikus vagy mindezzel kapcsolatban, nem vagy egyedül. Tudományosan nem tudhatjuk, hogy hány más civilizáció létezik, vagy hogy egyáltalán létezik-e ilyen. Nem rendelkezünk elég ismerettel. Az ehhez hasonló tanulmányok részei annak a folyamatos beszélgetésnek, amit önmagunkkal folytatunk a szorult helyzetünkről. Mindegyik segít elgondolkodni civilizációnk összefüggéseiről. Hogyan jutottak tehát 400 000 évre, ha még azt sem tudjuk, hány CETI létezhet? A kutatópáros nem az első, aki ezzel a kérdéssel foglalkozik. Publikációjukban felvázolnak néhány korábbi tudományos erőfeszítést, amelyek a Tejútrendszerben található más civilizációk előfordulásának megértésére irányultak. Hivatkoznak például arra a 2020-as tanulmányra, amely szerint 36 CETI létezik a Tejútrendszerben.
Ez a szám a galaktikus csillagkeletkezési történeteket, a fémesség eloszlását és a Földhöz hasonló bolygóknak a lakhatósági zónájukban otthont adó csillagok valószínűségét tartalmazó számításokból származik. Az említett tanulmány tisztázza, hogy a földönkívüli intelligens és kommunikatív civilizációk témája teljes mértékben a hipotézisek körébe tartozik mindaddig, amíg nem történik pozitív észlelés. De arra is rámutatnak, hogy a tudósok még mindig tudnak olyan logikus feltételezéseken alapuló értékes modelleket készíteni, amelyek legalábbis hihető becsléseket adhatnak az ilyen civilizációk előfordulási arányára vonatkozóan. Ez a tanulmány ugyanennek a gondolkodásnak egy részét viszi tovább. Két paraméterrel foglalkozik, amelyek mindkettője kevéssé ismert. Az első arra vonatkozik, hogy hány földi bolygó lakható, és hogy ezeken a bolygókon milyen gyakran alakul ki CETI-vé az élet.
A második az, hogy a gazdatest csillag fejlődésének melyik szakaszában születhet CETI. A kutatók e paraméterek mindegyikét egy-egy változóval látták el számításaikban. Az élet megjelenésének és CETI-vé alakulásának valószínűsége (fc), a gazdatest csillag fejlődésének szükséges szakasza pedig (F). A két kutató egy sor Monte-Carlo-szimulációt futtatott le, különböző értékeket használva ezekre a változókra. Két forgatókönyvhöz jutottak: egy optimista és egy pesszimista kilátáshoz. Az optimista forgatókönyv F = 25 százalék és fc = 0,1 százalék értékeket használt. Tehát egy csillagnak legalább 25 százalékos élettartamúnak kell lennie ahhoz, hogy CETI keletkezzen. És minden egyes földi bolygó esetében csak 0,1 százalék az esélye egy CETI megjelenésének. Ezek az optimista változók több mint 42 000 CETI-t hoznak létre, ami soknak hangzik, de nem az, ha a galaxisban különböző időpontokban oszlik el.
Továbbá, még 2000 évig kellene életben maradnunk ahhoz, hogy kétirányú kommunikációt érjünk el. Ez majdnem elérhetőnek tűnik. De ez az az optimista forgatókönyv, amely az Univerzumot barátságosnak és más befogadó civilizációk által lakottnak tünteti fel. Talán néhányan közülük már beszélgetnek egymással, és nekünk csak csatlakoznunk kell. A pesszimista forgatókönyv szerint F = 75 százalék és fc = 0,001 százalék. Tehát egy csillag csak jóval idősebb korában tud CETI-t befogadni, és annak valószínűsége, hogy bármelyik földi bolygó CETI-t fogadjon, elenyésző százalékra csökken. Ez a pesszimista számítás mindössze 111 CETI-t eredményez a Tejútrendszerben. Ami még rosszabb, még 400 ezer évet kellene túlélnünk ahhoz, hogy kétirányú kommunikációt folytathassunk velük.
(Forrás: ScienceAlert)
