A James Webb-űrteleszkóp felfedezte a valaha megfigyelt négy legtávolabbi galaxist, amelyek közül az egyik mindössze 320 millió évvel az ősrobbanás után keletkezett, amikor az Univerzum még gyerekcipőben járt – közölték a kutatók.
A Webb-űrtávcső tavalyi üzembe helyezése óta tudományos felfedezések tömegét zúdította ránk, mivel minden eddiginél messzebbre tekintett be az Univerzum távoli tartományaiba – ami azt is jelenti, hogy konkrétan visszatekint az időben.
Mire a legtávolabbi galaxisok fénye eléri a Földet, az Univerzum tágulása miatt már megnyúlt, és a fényspektrum infravörös tartományába tolódott.
A Webb-űrtávcső NIRCam műszere példátlan módon képes észlelni ezt az infravörös fényt, így gyorsan felfedezhet egy sor, eddig soha nem látott galaxist – amelyek közül néhány átformálhatja a csillagászok korai Univerzumról alkotott elképzeléseit.
A Nature Astronomy folyóiratban megjelent két tanulmányban a szakemberek felfedték, hogy „egyértelműen észlelték" a négy legtávolabbi galaxist, amelyet valaha megfigyeltek.
Ez is érdekelhet: A James Webb könnyedén felülmúlta a Hubble legnagyobb eredményét
A galaxisok 300-500 millió évvel a több mint 13 milliárd évvel ezelőtti ősrobbanás után keletkeztek, amikor az Univerzum a jelenlegi korának mindössze két százalékát tette ki.
Ez azt jelenti, hogy a galaxisok az úgynevezett „reionizációs korszakból" származnak, vagyis abból az időszakból, amikor a feltételezések szerint az első csillagok keletkeztek. Ez a korszak közvetlenül az ősrobbanás által előidézett kozmikus sötét korszak után következett be.
Stephane Charlot, a párizsi Asztrofizikai Intézet kutatója, a két új tanulmány társszerzője az AFP-nek elmondta, hogy a legtávolabbi galaxis – JADES-GS-z13-0 néven – 320 millió évvel az ősrobbanás után keletkezett. Ez a csillagászok által valaha megfigyelt legnagyobb távolság.
A Webb-űrtávcső megerősítette a JADES-GS-z10-0 létezését is, amely 450 millió évvel az ősrobbanás után keletkezett, és amelyet korábban a Hubble-űrteleszkóp is észlelt.
Charlot szerint mind a négy galaxis „nagyon könnyű", nagyjából százmillió naptömegű. Viszonyításképp, a Tejútrendszer egyes becslések szerint 1,5 billió naptömegű.
A galaxisok a tömegükhöz képest nagyon aktívak a csillagkeletkezésben. Ezek a csillagok körülbelül ugyanolyan sebességgel keletkeztek, mint a Tejútrendszerben, ami meglepő az Univerzum ilyen korai szakaszában. A galaxisok emellett nagyon szegények voltak fémekben
– mondta Charlot.
Ez összhangban van a kozmológia standard modelljével, a tudomány jelenlegi legnaprakészebb elképzelésével az Univerzum működéséről, amely szerint minél közelebb van az ősrobbanáshoz, annál kevesebb idő áll rendelkezésre az ilyen fémek kialakulásához.
Februárban azonban az ősrobbanás után 500-700 millió évvel keletkezett hat hatalmas galaxis felfedezése arra késztetett néhány csillagászt, hogy megkérdőjelezzék a standard modellt.
Ezek a galaxisok, amelyeket szintén a Webb-űrtávcsővel figyeltek meg, nagyobbak voltak, mint azt lehetségesnek tartották – ha tehát ez beigazolódik, a standard modell némi korrekcióra szorulhat.
Forrás: Science Alert
