Mégis lehet légköre az egyik legfurcsább exobolygónak

A kép csak illusztráció.

Mégis lehet légköre az egyik legfurcsább exobolygónak

Korábban légkör nélküli égitestnek tartották, ám mégis úgy tűnik, rendelkezik atmoszférával. A TRAPPIST-1 rendszer b bolygójáról készült új megfigyelések azt mutatják, hogy a sziklás objektum bonyolultabb, mint azt korábban gondolták a szakértők.


A TRAPPIST-1 az a csillag, amely lakhatósági zónájában a legtöbb Föld méretű bolygó kering. Eddig hét exobolygót találtak a csillag körül, néhányuk – egy 2018-as tanulmány szerint – több vizet rejthet magában, mint a Föld összes óceánja együttvéve. Ezek közül pedig a TRAPPIST-1b nevet viselő bolygót tartják a tudósok a legalkalmasabbnak egy jövőbeli terraformálásra.

Ez is érdekelhet: Ennél fiatalabb exobolygót még sosem találtak – alig 3 millió éves

Egy tavalyi cikkhez képest, amely azt állította, hogy az exobolygó valószínűleg kopár és élettelen, az új JWST adatok arra utalnak, hogy a TRAPPIST-1b bolygó valószínűleg geológiai aktivitással rendelkezik, vagy egy vastag, szén-dioxidban gazdag légkör borítja.

A gondolat, hogy egy sziklás bolygó erősen lepusztult felszínnel rendelkezik légkör nélkül, ellentmond a jelenlegi méréseknek. Ezért úgy gondoljuk, hogy a bolygót viszonylag változatlan anyag fedi

– mondta Jeroen Bouwman, a német Max Planck Csillagászati Intézet csillagásza.

A bolygó felszíne nem szenvedett csillagi és űrbeli eróziós folyamatoktól, tehát a TRAPPIST-1b felszíne nagyon fiatal, legfeljebb 1000 éves. Ez pedig arra enged következtetni, hogy az objektumon geológiai aktivitás zajlik, például magmás újjáépülés, amely folyamatos geológiai tevékenységre utal a bolygó belsejében – írja a Science Alert.

TRAPPIST-1b túl közel van a csillagához ahhoz, hogy lakható legyen, de a csillagászok remélik, hogy segíthet megérteni, hogyan alakulnak és fejlődnek más bolygórendszerek.

A vörös törpecsillagok körül keringő bolygók jelenthetik a legjobb lehetőséget arra, hogy először tanulmányozzuk a mérsékelt sziklás bolygók légkörét, azokat, amelyek a Merkúr és a Mars közötti csillagi fluxust kapnak. A TRAPPIST-1 objektumai ideális laboratóriumot biztosítanak ehhez az úttörő kutatáshoz

– nyilatkozta Elsa Ducrot, a francia Alternatív Energia- és Atomenergetikai Bizottság (CEA) csillagásza.

A hőmérsékleti inverziók meglehetősen gyakoriak a Naprendszer égitestjeinek légkörében, talán a leginkább hasonló példa a Szaturnusz holdja, Titan ködös légköre. Azonban a TRAPPIST-1b légkörének kémiája várhatóan nagyon különbözik Titanétól vagy bármely másik sziklás égitest légkörétől a Naprendszerben, és lenyűgöző belegondolni, hogy talán egy olyan légkörbe pillanthatunk bele, amit még sosem láttunk

– magyarázza Michiel Min, a Holland Űrkutatási Intézet csillagásza.

Olvasd el ezt is! Különös dolgot fedeztek fel a rekordméretű szuperfölddel kapcsolatban

A TRAPPIST-1b sokkal alaposabb kutatásokat igényel, de a tanulmány rávilágít arra, hogy milyen nehéz kideríteni, mi történik más világokon, a Naprendszeren kívül.

A figyelmetekbe ajánljuk