A demencia világszerte több tízmillió embert érint, és elsősorban az idősebb korosztályban fordul elő. Az állapot az emlékezet, a gondolkodás és a mindennapi tevékenységek elvégzésének fokozatos romlásával járhat, hátterében pedig többféle agyi betegség állhat. Bár a kutatók régóta vizsgálják az éjszakai alvászavarok és a szellemi hanyatlás kapcsolatát, az utóbbi években egyre több kutatás foglalkozik azzal is, hogy a nappali alvás milyen összefüggésben állhat a demencia kialakulásával.
A Johns Hopkins Egyetem kutatói most 995, legalább 65 éves amerikai résztvevő adatait elemezték, akiknél a vizsgálat kezdetén nem mutatkozott demencia. A szakemberek a 2013 és 2023 között gyűjtött információkat dolgozták fel, és azt vizsgálták, milyen kapcsolat lehet a napközbeni szieszta gyakorisága, időtartama és a későbbi szellemi hanyatlás között. A legfeljebb tízéves követési időszak során 417 résztvevő, vagyis a vizsgált személyek 41,9 százaléka került a lehetséges vagy valószínű demenciával élők kategóriájába. Az egy főre jutó követési idő mediánja öt év volt, olvasható a ScienceAlert cikkében.
Az eredmények alapján azoknál, akik mindennap vagy a hét legtöbb napján aludtak napközben, 48 százalékkal magasabb volt a demencia kialakulásának becsült kockázati aránya, mint azoknál, akik ritkán vagy egyáltalán nem szunyókáltak. A kutatók azt is megállapították, hogy azoknál, akik napközben gyakran elbóbiskolnak anélkül, hogy aludni készülnének, 39 százalékkal magasabb volt a demencia kialakulásának becsült kockázata.
Érdekes eredmény született az alvás időtartamával kapcsolatban is. A legfeljebb 30 percig tartó szunyókálás 40 százalékkal magasabb kockázati aránnyal társult a nappal egyáltalán nem alvókhoz képest. A hosszabb pihenések esetében viszont az összefüggés már nem bizonyult statisztikailag jelentősnek, miután a kutatók az egyéb alvási tényezőket is figyelembe vették.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy az eredményekből nem következik, hogy a délutáni pihenés önmagában demenciát okozna. Elképzelhető, hogy a háttérben már megindult idegrendszeri változások befolyásolják az ébrenlét szabályozását, és emiatt az érintettek egyre gyakrabban alszanak el napközben. Adam Spira, a Johns Hopkins Egyetem alváskutatója szerint a gyakoribb szunyókálás az agyban zajló változások egyik jele lehet, és nem feltétlenül azok kiváltó oka.
Az összefüggést tovább bonyolítja, hogy az idősebbek egy része az éjszakai alváshiányt próbálja napközben pótolni, miközben a rendszeres délutáni pihenés az esti elalvást is megnehezítheti. A vizsgálat egyik korlátja, hogy a résztvevők maguk számoltak be alvási szokásaikról, a demencia besorolása pedig egy ellenőrzött értékelési módszerrel, nem minden esetben klinikai diagnózissal történt.
A szakemberek szerint további kutatások szükségesek annak megállapításához, hogy a nappali alvás megváltoztatása befolyásolhatja-e a betegség kialakulását. Egyelőre tehát nincs ok arra, hogy valaki a megszokott délutáni pihenése miatt aggódjon. Ha azonban idősebb korban hirtelen megnő az alvásigény, érdemes orvossal konzultálni, főleg akkor, ha mindemellett memóriazavarok is jelentkeznek.
Olvasd el ezt is!