A demencia gyökereit a gyerekkorban kell keresnünk
A demenciát legtöbbször az időskor betegségeként emlegetjük, pedig egyre több kutatás utal arra, hogy a kockázati tényezők jóval korábban megjelenhetnek. Nem feltétlenül akkor kezdődik a hanyatlás, amikor az első memóriazavarok feltűnnek: bizonyos hatások már magzati korban, gyerekkorban vagy fiatal felnőttként is alakíthatják, mennyire lesz sérülékeny az agyunk évtizedekkel később.
Korábbi kutatások már több olyan tényezőt azonosítottak, amelyek növelhetik a demencia kialakulásának esélyét, ugyanakkor ezek egy része módosítható. A probléma az, hogy ha az idegrendszeri leépülés már elkezdődött, sokkal nehezebb érdemben beavatkozni. Ezért fordul egyre több kutató figyelme az élet korai szakaszai felé: arra, hogy mikor és hogyan lehetne hosszú távon támogatni az agy egészségét.
Egy 2023-as, svéd és cseh kutatók által készített tanulmány például olyan születés körüli tényezőket vizsgált, amelyek később enyhén növelhetik a demencia kockázatát. Ezek között vannak olyanok, amelyekre nincs ráhatásunk, például az ikerterhesség, más tényezők viszont, például a szülések közötti rövidebb idő vagy a 35 év feletti várandósság, már befolyásolhatják a családtervezéssel kapcsolatos döntéseket – írja a ScienceAlert.
Egy 2024 végén megjelent másik tanulmány a 18 és 39 év közötti fiatal felnőttek kockázati tényezőit vizsgálta. A kutatást az írországi Global Brain Health Institute szakemberei vezették, és 15 ország szakértőit vonták be abba, hogy egész életre szóló stratégiát dolgozzanak ki az agy egészségének védelmére.
– mondta Francesca Farina idegtudós.
A kutatók többféle kockázati tényezőt emeltek ki. Vannak köztük életmóddal összefüggő tényezők, például a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás, a mozgáshiány és a társas elszigetelődés. Mások inkább környezeti vagy egészségügyi eredetűek: ilyen lehet a légszennyezés, a traumás agysérülés, a hallás- vagy látásromlás, az alacsonyabb iskolai végzettség, az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint vagy a depresszió.
A szakértők szerint a demencia megelőzéséről ezért nem lenne szabad kizárólag időskori kérdésként gondolkodni. Egy tavaly megjelent elemzésükben úgy fogalmaztak: egyre több bizonyíték utal arra, hogy az élet első évtizedében, sőt akár már az anyaméhben ért hatásoknak is egész életre szóló következményei lehetnek a demencia kockázatára nézve.
Erre hosszú távú vizsgálatok is utalnak. Olyan kutatásokban, amelyekben emberek kognitív képességeit egész életük során követték, az egyik legfontosabb tényező, amely magyarázta a 70 éves kori teljesítményt, az volt, hogyan teljesítettek 11 éves korukban. Vagyis az idősebb korban gyengébb képességekkel élő emberek egy részénél ezek a különbségek már gyerekkorban is jelen voltak, nem kizárólag az időskori gyorsabb hanyatlás következményei voltak.
Olvasd el ezt is!