A sajt tényleg csökkentheti a demencia kockázatát, de egy dologra érdemes figyelni

A vizsgálat közel 28 ezer középkorú és idősebb felnőttet követett nyomon 25 éven keresztül, ami alatt több mint 3200 résztvevőnél alakult ki demencia. Az adatok elemzése során a kutatók azt találták, hogy azoknál, akik napi szinten nagyobb mennyiségben fogyasztottak teljes zsírtartalmú sajtot, alacsonyabb volt az Alzheimer-kór kockázata – de csak egy nagyon fontos feltétel mellett.

A kedvező összefüggés kizárólag azoknál jelent meg, akiknél nem volt ismert genetikai hajlam az Alzheimer-kórra. Ebben a csoportban a napi 50 grammnál több teljes zsírtartalmú sajt fogyasztása nagyjából 13–17 százalékkal alacsonyabb kockázattal járt. Azoknál viszont, akiknél genetikai kockázati tényezők is jelen voltak, semmilyen védőhatást nem lehetett kimutatni. Hasonló mintázat jelent meg a tejszín esetében is. A napi 20 grammnál nagyobb mennyiség összességében 16–24 százalékkal alacsonyabb demenciakockázattal járt, de hasonló kapcsolat az alacsony zsírtartalmú tejtermékeknél nem jelent meg: sem a sovány tej, sem az erjesztett vagy nem erjesztett tejfélék nem hoztak kimutatható előnyt.

Ez azért különösen érdekes, mert a közegészségügyi ajánlások évtizedek óta a zsírszegény tejtermékeket részesítik előnyben a szív- és érrendszeri kockázatok csökkentése érdekében. A kép azonban az utóbbi években árnyaltabbá vált. Több összegző elemzés arra utal, hogy a teljes zsírtartalmú tejtermékek önmagukban nem feltétlenül növelik a szívbetegségek kockázatát, sőt egyes esetekben enyhén kedvező hatásuk is lehet.

Az agyi egészséggel kapcsolatos eredmények ugyanakkor messze nem egységesek. A különböző országokban végzett vizsgálatok eltérő következtetésekre jutottak. Az ázsiai populációkban készült kutatások gyakrabban mutattak ki pozitív összefüggést a tejtermékek fogyasztása és a kognitív állapot között, míg az európai vizsgálatok eredményei sokkal vegyesebbek. Ennek egyik lehetséges oka, hogy Ázsiában az átlagos tejtermékfogyasztás jóval alacsonyabb, így a mérsékelt mennyiségek más hatást fejthetnek ki, mint ott, ahol a sajt és a tej a mindennapi étrend része. Fontos szempont az is, hogy ezek a kutatások megfigyeléses jellegűek. Az étrendi adatokat jellemzően a résztvevők saját bevallása alapján rögzítik, ami eleve pontatlanságokat hordoz. Ráadásul a demencia korai szakaszában az étvágy, az ételválasztás és az emlékezet is megváltozhat, ami visszahat arra, mit és hogyan esznek az érintettek – írja a ScienceAlert.

Felmerül egy másik fontos kérdés is: nem feltétlenül maga a sajt vagy a tejszín a döntő tényező, hanem az, hogy mit váltanak ki az étrendből. Elképzelhető, hogy a kedvezőbb eredmények részben annak köszönhetők, hogy egyesek feldolgozott vörös húsok helyett választották ezeket az élelmiszereket. Ezt támasztja alá az is, hogy azoknál, akiknek az étrendje hosszabb távon nem változott, nem mutatkozott egyértelmű kapcsolat a teljes zsírtartalmú tejtermékek és a demencia kockázata között.

A kutatók hangsúlyozzák: az ételeket nem érdemes önmagukban vizsgálni. Sokkal fontosabb az étrend egésze és az életmód. Az olyan táplálkozási minták, mint a mediterrán étrend, következetesen alacsonyabb demencia- és szívbetegségkockázattal járnak együtt, miközben a sajt is szerepel bennük – zöldségekkel, halakkal, teljes értékű gabonákkal és gyümölcsökkel együtt.