A kór idegrendszeri tünetei nem egyértelműek, de jellegzetes mintázatot mutatnak. A kutyák dezorientálttá válhatnak ismerős környezetben, elfelejthetik, hol van a vizes táljuk, céltalanul bolyonghatnak a lakásban, vagy éjszaka nyugtalanul járkálhatnak. Gyakori a megváltozott viselkedés is: egyes állatok visszahúzódóvá válnak, mások túlzottan ragaszkodnak gazdájukhoz, esetleg indokolatlan ugatással, vonyítással reagálnak. Előfordulhat szobatisztasági probléma, szorongás, agresszió, valamint a nappali–éjszakai ritmus felborulása is.
A korai felismerés kulcsfontosságú, mert a kognitív hanyatlás akár néhány hónap alatt is súlyosbodhat. Bár a kutyák demenciája jelenleg nem gyógyítható, léteznek módszerek, amelyek javíthatják az életminőséget: a lakás biztonságosabbá tétele, a séták számának növelése, valamint bizonyos kiegészítők vagy gyógyszerek alkalmazása.
Kutatások szerint a 11 év feletti kutyák akár 60 százaléka is érintett lehet valamilyen fokú kognitív hanyatlásban. Egy vizsgálatban az idősebb kutyák közel kétharmadánál találtak demenciára utaló jeleket, ezek több mint 10 százalékuknál voltak súlyosak. A pontos diagnózis felállítása azonban továbbra is nehéz: jelenleg csak az agy halál utáni vizsgálata ad biztos választ.
Érdekesség, hogy a demenciában elhunyt kutyák agyában ugyanazok a fehérjefelhalmozódások jelennek meg, mint az Alzheimer-kóros embereknél. Ezért a kutyák egyre fontosabb szerepet kaphatnak a demenciakutatásban is, ami hosszú távon nemcsak az állatok, hanem az emberek életminőségét is javíthatja, írja a ScienceAlert.
Olvasd el ezt is!