alzheimer
Shutterstock

Kifejezetten ritka volt az Alzheimer-kór az ókori görögök és rómaiak körében, de vajon miért?

Az Alzheimer-kór népbetegségnek számít a mai idős generáció körében. Az ókori görögöknél és rómaiaknál azonban nem volt jellemző az időskori demencia.


Az időskori demencia (melynek egy konkrét típusa az Alzheimer-kór) napjainkban igazi népbetegségnek számít: statisztikák szerint a 85 év fölöttiek egyharmadánál jelentkezik a tünetegyüttes különböző súlyossággal.

A 65 év fölöttiek körében ötévente megduplázódik az Alzheimerrel diagnosztizáltak száma.

Nem volt ez azonban mindig így – derül ki a Science Alert cikkéből.

Caleb Finch, a Dél-Kaliforniai Egyetem gerontológusa és Stanley Burstein, a Kaliforniai Állami Egyetem történésze egy kutatás keretében átolvastak számtalan, az emberi egészséggel kapcsolatos írást, melyek mind a Kr. e. 8. és a Kr. u. 3. század közötti időszakban keletkeztek, és érdekes eredményre jutottak: a szövegek csak elvétve tartalmaztak utalást az időskori szellemi hanyatlásra.

Ez is érdekelhet: Sokakat meglep, milyen hatással van az eper az öregedő agyra

Akropolisz.

Az ókori Görögországban ritka volt a demencia.

Photo by Spencer Davis on Unsplash

Sokan kapásból rávágják erre: akkoriban nem is éltek sokáig az emberek, így nem csoda, hogy ritka volt körükben a demencia.

Csakhogy ez a kutatók szerint nem állja meg a helyét. Noha tényleg fele akkora volt a születéskor várható élettartam akkortájt (nagyjából 35 év), ez inkább az orvostudomány fejletlenségének és a csecsemőhalálozásoknak volt betudható. Ettől függetlenül az ókorban is sok ember megérte az időskort: Hippokratész, az orvostudomány atyja is több mint 80 évet élt.

Az ókori szövegek számtalan megállapítást tartalmaznak az idősek egészségi állapotával kapcsolatban. Az ókori Hellász és Róma idős polgárai is küzdöttek hallásproblémákkal, fizikai gyengeséggel, emésztési zavarokkal és sok más problémával a források tanúsága szerint – a feledékenységről azonban alig esik szó az írásokban. Cicero, a római államférfi sem sorolta a demenciát az öregkor „négy csapása” közé.

Demencia.

Illusztráció.

Unsplash

Mindez persze nem jelenti azt, hogy az elbutulás teljesen ismeretlen volt az ókori orvostudomány számára.

Egy görög orvos például feljegyzett egy esetet, amikor egy vírusfertőzés túlélői nem ismerték fel saját rokonaikat sem.

Ezt is figyelmedbe ajánljuk: Nagyban növeli egy időskori betegség esélyét a felnőttkori ADHD

Az is közismert, hogy az ólomedények használata káros hatást gyakorolt a rómaiak szellemi képességeire. Mindazonáltal a demencia mint speciálisan időskori tünetegyüttes ismeretlen volt akkoriban.

A kutatóknak most arra kell rájönniük, mi változott meg az elmúlt kétezer évben.

A figyelmetekbe ajánljuk