Egy új tanulmány szerint a gyermekkori ólommérgezés hatásai még mindig érezhetőek az Egyesült Államokban. Az adatok pedig sokkal aggasztóbbak, mint azt a korábbi becslések sugallták.
A kutatásban elemezték az ólomtartalmú gázok 1940-től történő használatát, és ezt kombinálták az 1970-es évek közepétől a vér ólomszintjére vonatkozó adatokkal. Ebből kiderült: a 2015-ben élő amerikaiak több mint 54 százaléka volt kitéve veszélyes ólomszintnek – írja a ScienceAlert.
Ez több mint 170 millió felnőttet jelent. Mivel gyerekként ólmot lélegeztek be, nyeltek le vagy szívtak magukba, ezért felnőttként nagyobb kockázattal alakulhat ki neurodegeneratív vagy mentális betegség, illetve szív- és érrendszeri probléma.
A kutatók megjegyzik, az ólomnak való kitettség semmilyen szinten nem biztonságos, de a mérgező fém különösen káros lehet a gyermekek számára, mivel akadályozhatja az agy fejlődését, ami tartós tanulási nehézségekhez és viselkedési problémákhoz vezethet.
Összességében a kutatók becslése szerint az ólmozott gáz 824 millió ponttal csökkentette az Egyesült Államok összesített IQ-értékét, ami személyenként közel három pontot jelent.
És mindez csak az átlag becslés: az 1960-as és 1970-es években születettek, amikor az ólmozott gáz használata elérte a csúcspontját, átlagosan hat-hét IQ-pontot veszíthettek. Ezeknek az embereknek az ólomterhelése a nyolcszorosa volt a mai egészségügyi határértékeknek.
Az amerikai kormány ugyan 1996-ban betiltotta az autóknál az ólmozott benzin használatát, amitől a gyermekkori ólommérgezés fokozatosan csökkent, de még mindig sok olyan amerikai él, aki ennek következményeivel küzd.
Mint kiderült, az 1996 után született gyermekek vérében alacsonyabb ólomszintet mértek a kutatók, mint az előző generációknál, de az iparosodás előtti korszak előtti generációkhoz képest még mindig sokkal magasabb az ólomnak való kitettségük.
Az ólommérgezés természeténél fogva alattomos: a láthatatlan és szagtalan szennyező anyagot festékekben, vezetékekben és benzinben használták, és bár a korlátozások jobbak, mint egykor voltak, hatalmas mennyiségű ólom szivárgott az ivóvizekbe, a levegőbe és a háztartásokba.
Az autók kipufogógázából származó ólom már nem jelent akkora veszélyt, mint egykor, de az ólomszennyezés más forrásai, mint például a vadászlövedékek, a vízvezeték- és ipari hulladékok még mindig veszélyt jelentenek az emberekre és a tágabb környezetükre.
Érdekesség, hogy a 45 év feletti fekete felnőttek vérében jóval magasabb ólomtartalmat találtak, mint fehér társaiknál, ami még az 1996 után születettekre is igaz volt.
Hasonlót már egy 2021-es tanulmány is kimutatott: a több mint egymillió amerikai gyermeket vizsgáló kutatásban az ólom kimutatható szintjét a csoport felében felfedezték. Azok a gyerekek, akik olyan régió környékén élnek, ahol túlnyomórészt fekete lakosság él, nagyobb valószínűséggel tartoztak ebbe a csoportba.
A PNAS folyóiratban most megjelent tanulmány szerzői most a kutatásuk hosszú távú következményeit vizsgálják, illetve hogy az eredmények magyarázhatják-e a faji különbségeket az egészségi állapot terén – például a vesebetegség, a szívkoszorúér-betegség és a demencia tekintetében.
