A német Schandflöte, vagyis szégyenfuvola egy fémből készült büntetőeszköz volt. Felső részén egy vasgyűrű zárult a viselő nyaka köré, ujjait pedig lejjebb, a szerkezet hangszerre emlékeztető részéhez rögzítették. Így az illető olyan testhelyzetbe került, mintha fuvolán játszana, miközben mozgása erősen korlátozottá vált.
A szerkezet használata fájdalommal járt, miközben a büntetés látványa önmagában is megalázó volt. A viselő olyan testhelyzetben maradt, mintha hangszeren játszana, noha az eszköz valójában nem adott ki hangot.
Az ilyen büntetések célja az volt, hogy az elkövetőt jól látható módon állítsák a közösség elé, miközben a rá erősített tárgy gyakran arra is utalt, milyen vétséget követett el. A szégyenfuvolát hagyományosan azokkal a zenészekkel kapcsolják össze, akik rosszul játszottak, vagy más módon megszegték a mesterségükhöz kötődő szabályokat. Arra azonban nincs egyértelmű bizonyíték, hogy kizárólag hamisan játszó muzsikusokat büntettek vele. Más kisebb bűncselekmények esetén is alkalmazhatták.
Bár gyakran középkori büntetőeszközként emlegetik, fennmaradt példányai és ábrázolásai alapján használata a kora újkorra is átnyúlhatott.
A szégyenfuvola egyik ismert példánya ma a németországi Rothenburg ob der Tauber Középkori Bűnügyi Múzeumában látható. A gyűjtemény számos olyan eszközt őriz, amelyeket testi büntetésre vagy nyilvános megalázásra használtak.
(Belső kép: CLI/Wikimedia Commons)
Olvasd el ezt is!