A perhez vezető események néhány hónappal korábban, 1612 márciusában kezdődtek Lancashire-ben. A 19 éves Alizon Device egy vándorkereskedőtől, John Law-tól kért néhány gombostűt, ő azonban visszautasította. Device dühében átkot szórt a férfira. Law nem sokkal később összeesett és részben lebénult, ezért a környéken gyorsan elterjedt, hogy a fiatal nő valóban boszorkány, és az ő átka okozta a férfi rosszullétét. (Ma már sokkal valószínűbb, hogy Law szélütést kapott, vagy más hirtelen fellépő betegség okozhatta a bénulást.)
A történtek magát Device-ot is megrémítették. Felkereste Law-t, bocsánatot kért tőle, később pedig mások előtt is beismerte, hogy megátkozta a férfit. A vallomás után azonban a hatóságok vizsgálódni kezdtek, és hamarosan Device mellett más nőket is boszorkánysággal vádoltak meg.
A 17. század eleji Angliában súlyos következményekkel járhatott a boszorkányság vádja. I. Jakab angol király mélyen hitt a démoni erők létezésében, 1604-ben pedig olyan törvényt fogadtak el, amely bizonyos boszorkánysággal kapcsolatos cselekményeket akár halállal is büntetett. Lancashire-ben ráadásul sok katolikus élt, ezért a protestáns vezetés fokozott figyelemmel kísérte a térséget. Ebben a légkörben pedig Device vallomását nagyon komolyan vették. A kihallgatások során régi sérelmek, családi viszályok és korábbi halálesetek kerültek elő, a nő pedig több helybelit is boszorkánysággal vádolt, köztük egy olyan család tagjait, amellyel régóta rossz viszonyban állt.
Nem sokkal később Device idős, szinte teljesen vak nagyanyját, Elizabeth Southernsöt is kihallgatták. A környéken Demdike néven ismert asszony maga is boszorkánynak vallotta magát, és egy másik helyi nőt is megvádolt. A kihallgatások során ezután egyre több vallomás és vád került elő, így folyamatosan bővült az érintettek köre.
1612 nagypéntekén többen összegyűltek a Device család otthonában, hogy együtt töltsék az ünnepet. A hatóságok azonban az összejövetelt később boszorkánytalálkozóként értelmezték, ezért újabb letartóztatások következtek. Mire augusztusban megkezdődött a per, már több ember ellen is terhelő vallomások gyűltek össze. Az idős, rossz egészségi állapotban lévő Southerns azonban már nem érte meg a tárgyalást, mert még a per kezdete előtt meghalt a börtönben.
A tárgyalás egyik legmegrázóbb fordulata Elizabeth Device ügyében következett be. A vád tanúként hallgatta meg a nő mindössze kilencéves lányát, Jennet Device-ot. Ez már önmagában is szokatlannak számított, mert a gyerekek vallomását abban az időben általában kevésbé tekintették megbízhatónak, I. Jakab boszorkányságról vallott nézetei azonban lehetővé tették, hogy ilyen ügyekben az ő szavaikat is figyelembe vegyék. A kislány hónapok óta távol volt családjától, amikor a bíróság elé került. Azt állította, hogy édesanyja boszorkány, és olyan részletekről beszélt, amelyek súlyosan terhelték a vádlottat. Az anya dühösen tiltakozott, de ez már nem változtatott érdemben a helyzetén.
A Lancasterben tárgyalt tíz vádlott közül kilencet bűnösnek találtak. 1612. augusztus 20-án Elizabeth Device-ot két gyermekével, Alizon és James Device-szal együtt felakasztották. Velük együtt több más elítélt is a bitófán végezte, köztük Alice Nutter, aki mindvégig tagadta, hogy boszorkánysággal foglalkozott volna. A történtek pendle-i boszorkányperek néven váltak ismertté (a lancashire-i Pendle vidéke után), és az angliai boszorkányperek egyik legismertebb esetévé váltak.
Olvasd el ezt is!