Wikimedia Commons
augusztus 03., 2026  ●  Kultúra
Hamu és Gyémánt

Ártatlan úrinőnek tűnt, miközben rabszolgákat kínzott a padláson

Delphine LaLaurie a 19. századi New Orleans előkelő társaságának ismert alakja volt, aki fényűző vacsorákkal és elegáns estélyekkel fogadta illusztris vendégeit. A házának elzárt helyiségeiben azonban rabszolgasorban, láncon tartottak embereket, akiket éheztettek és bántalmaztak. A borzalmakra csak egy 1834-ben kitört tűz után derült fény.

Marie Delphine Macarty 1787-ben született egy gazdag és befolyásos New Orleans-i családba. A város ekkor még a spanyol gyarmatbirodalomhoz tartozott, a helyi elit vagyonának jelentős része pedig rabszolgasorba kényszerített emberek munkájára épült.

Delphine háromszor ment férjhez. Harmadik házastársa a nála jóval fiatalabb francia orvos, Louis LaLaurie volt, akinek a nevét később az amerikai történelem egyik legsötétebb bűnügyével kapcsolták össze. A házasságuk boldogtalanul alakult, a férfi gyakran távol tartózkodott, Delphine pedig gyakorlatilag egyedül irányította tekintélyes vagyonát és a szolgálatában álló embereket.

1831-ben vásárolta meg a Royal Street és az akkori Hospital Street sarkán álló, még befejezetlen házat. A New Orleans-i Francia Negyedben található épület hamar a helyi társasági élet egyik központjává vált. A vendégek fényűző termeket, drága berendezést és kifogástalan modorú házigazdát láttak, a környéken azonban egyre több történet terjedt LaLaurie kegyetlenségéről.

A hatóságok már évekkel a nagy botrány előtt vizsgálták a nő életvitelét. Fennmaradt dokumentumok szerint 1829-ben egy ügyvédnek fizetett azért, hogy megvédje egy ellene indított büntetőeljárásban.

Más korabeli levelek véresre vert emberekről és további vádakról számoltak be, a bírósági iratok jelentős része azonban később elveszett.
Delphine LaLaurie
Fotó: Wikimedia Commons

A ház titkai 1834. április 10-én kerültek napvilágra, amikor tűz ütött ki az épület konyhai szárnyában. A lángok gyorsan terjedtek, ezért a helyszínre érkező önkéntesek be akartak jutni azokba az emeleti helyiségekbe is, ahol a rabszolgasorban tartott embereket őrizték. Louis LaLaurie megpróbálta megakadályozni a kutatást, a mentők azonban végül betörték az ajtókat.

Odabent hét, súlyosan legyengült embert találtak. Testüket sebek és hegek borították, többeket láncokkal rögzítettek, egyikük pedig azt mondta, hónapok óta tartják bezárva és alig kap enni.

Egy nőt a konyhában láncoltak meg. A túlélőket a városházára vitték, ahol ételt és orvosi ellátást kaptak.

A felfedezés híre órák alatt elterjedt New Orleansban. A ház előtt egyre nagyobb tömeg gyűlt össze, miközben a hatóságok nem tartóztatták le LaLaurie-t. A nő végül hintóval menekült el, majd a Pontchartrain-tónál hajóra szállt. A feldühödött tömeg ezután betört az épületbe, összetörte a bútorokat, leszakította az erkélyeket, és csaknem teljesen lerombolta a házat.

LaLaurie Mobile-on és New Yorkon keresztül Franciaországba utazott, ahol élete hátralévő részét töltötte. Soha nem állították bíróság elé a házában történtek miatt. 1849-ben halt meg Párizsban, földi maradványait pedig a történeti kutatások szerint később New Orleansba szállították.

Az eset köré az elmúlt közel két évszázadban számtalan legenda épült. Delphine LaLaurie alakja az American Horror Story harmadik, Coven című évadában is fontos szerepet kapott, ahol Kathy Bates játszotta a történelmi személyből kialakított, részben fikciós karaktert. Bates az évad egyik központi szereplőjeként nyújtott alakításáért Emmy-díjat is kapott.

Nyitókép: Delphine LaLaurie / Wikimedia Commons

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!