A jövő megjósolására önjelölt médiumok ezrei vállalkoztak már – több-kevesebb sikerrel. A jövendölés hosszú ideje izgalmas téma, amiben a tudomány nem is igazán hisz, mégis, számos olyan dolog történt, amit még a tudósok sem tudtak megmagyarázni. Mi most nem jósokat, hanem írókat, és azok regényeit mutatunk, akik jóval azelőtt írtak meg különböző történelmi eseményeket, hogy azok valóban bekövetkeztek volna.
A Titán végzete
Mindenki hallott már az elsüllyeszthetetlennek gondolt Titanic tragédiájáról. A hatalmas, fényűző luxushajó elsüllyedése több mint 1500 ember életét követelte. Az eseményt egy regényben is megjósolták, amelyet jóval a baleset előtt írtak. A leírások és a tényleges eseménnyel egyező részletek kifejezetten hátborzongatóak, és sokakat elgondolkodtatott: vajon a a szerző tényleg megjósolta a jövőt?
Morgan Robertson 1898-ban megírta a The wreck of the Titan (A Titán végzete) című művét – a könyv eredeti címe egyébként Futility (Hiábavalóság) volt, és csak 1912-ben változtatták meg a jelenlegi címére.
A regény egy óceánjáró történetét meséli el, amely az Atlanti-óceán északi részén süllyedt el, miután jéghegynek ütközött. Pontosan 14 évvel később ugyanott és ugyanúgy süllyedt el a Titanic is.
A regényben az Atlanti-óceánon jéghegynek ütköző hajó neve Titán volt.
A könyv szerint a Titanichoz hasonlóan a Titán is a Föld legnagyobb hajója volt, ráadásul a két óceánjáró mérete és sebessége is megegyező volt.
A történetben a Titánt is „elsüllyeszthetetlennek" titulálták, ami később egy fagyos áprilisi éjszakán süllyedt el – akárcsak a Titanic. Ha ez nem volna elég: a fedélzeten tartózkodók létszámához képest mindkét óceánjáróban kevesebb volt a mentőcsónak is.
Utazás a Holdra
Egy regény már bő száz évvel ezelőtt megjósolta az 1969-es Holdra szállást. Ez még önmagában nem is lenne olyan meglepő, de sok hasonlóságot is mutat a cselekmény a valós eseményekkel.
Jules Verne 1865-ben írt From the Earth to the Moon (Utazás a Holdra) című könyve egy floridai kilövőhelyet említ, akárcsak a floridai Kennedy Űrközpont kilövőállomása; pedig akkoriban még nem nagyon gondolhattak a megépítésére.
A regény és az 1969-es Apollo-11 indítása közötti további hasonlóság volt az utasok azonos száma is: mind a könyvben, mind a valóságban három utas volt a fedélzeten. Verne még a súlytalanság állapotát is megjósolta, hiszen az ő űrhajósai is lebegtek az űrben.
A könyvben a küldetés költsége – átszámítva 1969-os értékre – 12,1 milliárd dollár, míg a Holdat először megkerülő Apollo–8 költsége 14,4 milliárd dollár volt.
Nem véletlen, hogy az Apollo-11 is számos helyen megemlítette az írót.
A parancsnoki űrhajó neve (szándékosan) megegyezett a regényben szereplőével. A visszaút során pedig Neil Armstrong mondott pár szót Vernéről.
Száz éve Jules Verne regényt írt a Hold utazásról. Az ő űrhajója, a Columbia, Floridából emelkedett fel és a Csendes-óceánban landolt, miután sikerrel teljesítette küldetését. Úgy tűnik, hasonló módon jár el a mai idők Columbiája is, amikor holnap visszatérünk a Földre valahol a Csendes-óceánban
– mondta.
Elnöki játszma
Tom Clancy ismert a realisztikus, hiteles regényeiről. Ilyen például az 1994-es Debt of Honor (Elnöki játszma) című regénye, amelyben terroristák iktatnak ki amerikai kormánytisztviselőket és politikusokat, amikor egy kereskedelmi repülőgép beleszáll az Egyesült Államok Capitoliumába a Kongresszus különleges ülésén.
Ez volt az első alkalom, amikor valaki írásban kifejezte egy kereskedelmi repülőgép eltérítésének gondolatát egy öngyilkos terrortámadás céljából. Hét évvel később, 2001 szeptember 11-én a World Trade Center ikertornyai hasonló gépeltérítés következtében omlottak le.
Az amerikaiak egyik legsötétebb napjaként számon tartott 9/11-es incidens még gyanúba is keverte Clancyt. A támadások után az írót behívták a CNN stúdiójába is, hogy nyilatkozzon a regényben ábrázolt hasonlóságokról.
A Mars-projekt
A német rakétafizikus, űrmérnök és űrépítész, Wernher von Braun 1953-ban angolul megjelent a The Mars Project (A Mars-projekt) című könyvét, amely egy emberi Mars-expedíció műszaki leírása.
A könyvet eredetileg németül írták 1948-ban Das Marsprojeckt címmel, majd később fordították csak angolra. A tudományos-szépirodalmi regényt gyakran „az emberrel végrehajtott Mars-missziók tervezésének legnagyobb hatású könyveként" jellemzik, amiből azóta többször is idéztek, hiszen figyelemre méltó pontossággal jósolta meg a jövőt.
A könyv először mutatta be egy marsi expedíció technikailag átfogó tervét. Wernher von Braun egy olyan rakétát képzelt el, amelyet újra fel lehet használni a Mars-utazásokhoz. Elon Musk pontosan ilyet alkotott a SpaceX Flacon Heavy rakétájával.
A könyvben az is szerepel, hogy a Marson élő emberi telepeseket egy „Elon" nevű személy vezeti.
Meglepő módon Elon Musk 2002-ben alapította meg SpaceX vállalatát, ahol az űrturizmus és más projektek mellett azt tervezik, hogy 2040-re kolóniát telepítenek a Marsra.
The Machine Stops
Ma már a világ omlik össze a legtöbb emberben, ha nem működik a telefonjuk vagy a laptopjuk, esetleg elment az internet. A mai társadalom lényegében elképzelhetetlen a technológiai kütyük nélkül.
Viszont E. M. Forster már 1909-ben megjósolta, hogy az emberek a képernyőktől fognak függni. A The Machine Stops című regényében Forster szereplői a „videotelefonálástól" függtek.
Amellett, hogy a könyv nagyobb társadalmi kérdéseket tárgyalt, ez volt az első regény, amely megjósolta a Skype-hoz és a mai videochateléshez hasonló technológiát.
Tizenöt másodperc telt el, mire a kerek tányér, amelyet a kezében tartott, izzani kezdett. Halvány kék fény lövellt át rajta, majd lilára sötétedett, és jelenleg a Föld túlsó oldalán élő fia képét láthatta, és ő is láthatta őt
– írja a könyvben Forster.
Miközben egy hihetetlen technológiáról ír, Forster jól bemutatta a társadalom fogadtatását a kütyük iránt. A történetben egy anya és fia szerepel, akik egy poszt-apokaliptikus világban élnek, ahol ritka az utazás, a társadalom egy képernyőn keresztül kommunikál, és az emberek annyira rá vannak utalva „ A Gépre", hogy elkezdték imádni azt.
A cselekmény meglepően hasonlít a világjárvány okozta karanténidőszakra.
A sötétség szeme és End of Days
A lista legvégére két könyv is került, amely megjósolta a világjárványt.
Nem sokkal a koronavírus megjelenése után a közösségi médiában elterjedt egy népszerű összeesküvés-elmélet, amely azt állította, hogy Dean KoontzThe Eyes of Darkness (A sötétség szeme) című könyve előre megjósolta a koronavírus-járvány bekövetkeztét.
Ezt a regény egy részletére alapozták, amely megemlít egy Wuhan-400 nevű vírust, amelyet Wuhan külvárosában lévő laboratóriumban fejlesztettek ki. Itt azonban véget is ér a hasonlóság a két esemény között, mivel a Wuhan-400 tünetei nagyban különböznek a COVID-19-től.
Sylvia Browne, író és önjelölt médium az End of Days: Predictions and Prophecies About the End of the World Paperback című könyvében egy világjárványt jósol. Az írásban egy tüdőgyulladás-szerű betegségről jövendöl, amely 2020-ban fog elterjedni az egész világon. A betegség szerinte olyan gyorsan el fog tűnni, ahogy megjelent, majd tíz év szünet után visszatér.
A világot pedig 2020-ban elérte a koronavírus, ahogyan azt Browne megjósolta.
