A nárcizmus okai részben a környezettel, részben a genetikával állnak összefüggésben.


A nárcizmus elnevezés a mitológiából ered. Narcissus ugyanis a tó tükrében önmagát szemlélve lett szerelmes. Milyen egy nárcisztikus ember? A nárcisztikus személyiségzavart a pszichiátriai diagnosztikus kézikönyv alapján mindent átható empátiahiány jellemez. A nárcisztikus nagyon fontosnak érzi magát, sikerről, éleselméjűségről, szépségről és ideális szerelemről álmodozik.

Azt gondolja, hogy különleges és egyedi, aki csak különleges és egyedi emberekkel kerülhet kapcsolatba. Környezetétől túlzott csodálatot vár el, amire feljogosítva érzi magát. Másokat kihasznál. Nem tud azonosulni mások érzéseivel vagy nem is ismeri fel azokat. Irigy másokra, vagy azt gondolja, mások irigyek rá. Arrogáns magatartás jellemzi.

A nárcizmus fő ismérve, hogy a nárcisztikus képtelen szeretni, másokat saját igényeire használ. A pszichológiai irodalom kétféle nárcisztikus embert különböztet meg, melyeket két pszichoanalitikus írt le. Otto F. Kernberg írta le a grandiózus, önző, mohó, figyelem központját igénylő nárcisztikust. Heinz Kohut osztrák szakember pedig a visszahúzódó, sértődékeny, vulnerábilis típusról értekezett.

Kohut szerint a nárcisztikus olyan tárgynak lát másokat, akik az ő igényeit elégítik ki. Ez a szülők empátia és megerősítés hiányából fakad. Kernberg elméletében a nárcisztikus a saját idealizált énjével azonosul és elfogadhatatlan én-részeit másokra vetíti ki, leértékelve őket.

Abban mindketten egyetértettek, hogy a nárcisztikus krónikusan irigy és agresszív. A férfiak esetében megfigyelték a Don Juan szindrómát, amely során a férfi elcsábítja a nőket, szélsőségesen idealizálja, majd leértékeli őket.

A nárcisztikusra jellemző, hogy ideális szerelemről fantáziál. Kapcsolatai rövidek és nem kielégítőek, ha mégis hosszan tartó egy ilyen kapcsolat, problémás lesz, például a nárcisztikus fél impulzívvá válik. Idősebbek esetén jellemző, hogy fiatalabb párt választanak, hogy a véget nem érő fiatalságról való grandiózus képet életben tartsák.

A grandiózus fantáziát leggyakrabban az anya élteti túlzó elismerésével. Kernberg szerint a hideg, szigorú szülő (túl szigorú apa és a túl megengedő anya) játszik szerepet a nárcizmus kialakulásában. Ma már tudjuk, hogy a nárcizmusnak van egy jelentős genetikai komponense is.

A nárcisztikus legnagyobb félelme a megszégyenülés. Ez figyelhető meg a nárcisztikus ember öngyilkossági törekvésében is, mivel a halál által a szégyent szeretné elkerülni.

Forrás:

American Psychiatric Association. (2013). DSM-5 referencia-kézikönyv a DSM-5 diagnosztikai kritériumaihoz. Budapest: Oriold és Társai Kiadó és Szolgáltató Kft.

Gabbard, G. O. (2016). A pszichodinamikus pszichiátria tankönyve. Budapest: Oriold és Társai Kiadó.


A figyelmetekbe ajánljuk