Miért mennek az emberek pszichológushoz? Milyen célkitűzései lehetnek egy terápiának?
Az elsődleges célja a terápiának a kliensek szubjektív boldogságérzetének növelése. Ehhez egy jó terapeutának csökkenteni kell az ügyfelek szenvedését, érdemes emellett növelni azt az érzésüket, hogy erősnek érzik magukat, valamint bátorítani őket az életük pozitív megítélésére. Ezen kívül meg kell erősíteni a terápiába járók önbizalmát, önelfogadását és optimizmusát. Winnicott és Jung híres terapeuták szerint is az elsődleges célja a terápiának a kliens szubjektív elégedetlenségérzésének csökkentése. Ehhez a kliens értékeihez kell igazodni.
Ám ez a nézet nem mindig áll helyt. Például, amennyiben egy kliens drogfüggő és elégedett függőségével, nem elég őt támogatni abban, amivel elégedett az életében, mivel ez esetben csak elmélyítené a függőséget. Ugyanez igaz a nárcisztikus személyiségzavaros egyénekre is, akiket az tesz boldoggá, hogy másokat megaláznak. Egy jó terapeuta nem támogathatja őket ebben.
A terápia célja tehát a kliens objektív jóllétének növelése lehet, tehát olyan jóllét elérése, ami a terapeuta és mások szerint is jó, nem csak a kliens szerint. Vannak esetek, amikor az objektív boldogság, igazságosság csak árt a kliensnek. Egy szélsőséges példa lehet erre az a diktatorikus rendszer, amiben a terapeuta és a népesség nagy része a lázadást tartja jónak, ám ez végül a kliens jóllétébe kerülne, mivel a rendszer megbüntetné őt emiatt.
Ha sem a szubjektív jóllét, sem az objektív jóllét nem meríti ki teljesen azt, hogy mi lehet egy terápia célja, akkor mi lehetne a legjobb célkitűzése?
Az élet értelmének keresése. Annak felkutatása, hogy mit illik csodálni mások és önmagunk életében, mi érdemel megbecsülést, tiszteletet, mire lehetünk büszkék az életben. A jó terápiában a terapeuta a klienssel együtt keresi a kliens életének értelmét, akkor is, ha nehéz helyzetben van.
Ez alól is vannak kivételek, ilyenek azok a művészek, akik mentális zavarban szenvedtek és nem találtak kiutat, csak a művészeten keresztül. Ilyen volt Van Gogh is, aki végül öngyilkos lett. Lehet, hogy egy terápia segített volna neki szenvedésének enyhítésében, de akkor nem születtek volna meg művei, melyekben menekvést talált.
Összességében a terápia célja a szubjektív boldogság, az objektív jóllét és az élet értelmének keresésének kiegyensúlyozott kombinációja, mindig figyelembe véve a kliens élethelyzetét.
(Forrás: Psychologytoday)
