Amikor gondolkodunk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy amit gondolunk, az igaz. Így nem látunk rá az agyunk által generált, korai tapasztalatokon alapuló torzításokra, vagyis a vakfoltjainkra. Alább eláruljuk, hogyan is ismerhetjük fel ezeket.


Jennice Vilhauer, a gondolatokat vizsgáló kognitív terápiával foglalkozó pszichológus egy cikkében a fák apró ágaihoz hasonlította az emberi gondolatokat. A fa törzse a hitrendszerünk, amely a korai tapasztalatainkra épül. A szakértő itt két kisgyerek különböző példáját hozta fel: az egyiket felvették és megnyugtatták, amikor sírt, a másikat nem. Ez két különböző hitrendszert eredményez, amelynek következtében mindkét gyerek mást fog gondolni arról, hogy a világ mennyire biztonságos.

Jennice szerint a törzsből kiinduló vastagabb ágak alapvető felnőttkori hiedelmeket jelentenek, ilyen például amikor azt hisszük, hogy „nem vagyunk elég jók". A gondolatok, vagyis az apró ágak ezekre az alapvetésekre építkeznek. Mivel befolyásolják gondolatainkat, a hiedelmeink olyanok, akár egy szemüveg, amely korlátoz minket bizonyos színek meglátásában. Ez alapján szűrjük meg az információkat, csak olyan dolgokat válogatunk be, vagy látunk meg, amelyek megfelelnek a hitrendszerünknek. A szerző példájában a „Nem vagyok elég jó" hiedelmet például azzal erősítjük, hogy nem halljuk meg a bókokat, ám a negatív kritikát mindig megjegyezzük.

Ezeket a vakfoltokat könnyen megláthatjuk, ha felismerjük az alapvető hiedelmeinket. Amennyiben ez sikerül, sokkal hatékonyabban és objektívebben tudunk tekinteni a világra. A kognitív terápiának van erre egy eszköze, amelynek neve gondolatrekord. Ehhez a gyakorlathoz létre kell hozni három oszlopot, A (Activation/Aktiváció), B (Believe/Hit), és C (Consequence/Következmény) névvel, ezeket Jennice szerint egy Excel táblázatban is vezethetjük A három oszlopban a negatív eseményeket kell listázni.

Az A oszlopba a kiváltó esemény kerül, ezután a C-be azt írjuk, hogy milyen érzelmet váltott ki az esemény. A B oszlopba pedig azt vezetjük, hogy milyen hiedelmünk vezetett ahhoz, hogy a megjelenő negatív érzés hatalmába kerültünk. Ha például a főnökünk megszid valamiért (A), emiatt pedig rosszul érezzük magunkat (C), akkor meglehet, hogy azt hisszük, rossz munkaerő vagyunk (B). Ez a hiedelem lesz a vakfoltunk, amit azonosíthatunk.

A táblázat harminc napos vezetésével észrevehetjük, hogy a B oszlop tartalmai hasonlóak, így szinte biztosra vehetjük az alapvető hiedelmeinket. A felismerés után pedig már csak hatnunk kell ezekre a hiedelmekre. Abban az esetben, ha egyedül nem sikerül, felkereshetünk egy olyan szakembert, aki kognitív terápiával foglalkozik.

via Psychologytoday.com

Friss

A virtuális valóság révén megismerhetjük az emberi pszichét is?

A virtuális valóság biztos pont lehet az emberismeretben a jövőben.

TOVÁBB OLVASOM ÖSSZEOMLÁS

A fűszerek rengeteg egészségügyi hatással bírnak

A gyömbér, kurkuma és fahéj csak néhány azon fűszerek közül, melyek jelentősen javíthatják egészségünket.

TOVÁBB OLVASOM ÖSSZEOMLÁS

4 dolog, amit soha nem szabad elfelejtened, ha depresszióval küzdesz

A depresszió elszívhatja az energiánkat, üresnek és fáradtnak érezhetjük magunkat. Ez pedig az élet minden területén megnehezít a mindennapjainkat. Vannak azonban apró lépések, amelyekkel jobban kontrollálhatjuk érzéseinket, ezzel javítva az általános közérzetünket. Ebből gyűjtöttünk össze négyet!

TOVÁBB OLVASOM ÖSSZEOMLÁS
A figyelmetekbe ajánljuk