A módszer meglepően egyszerű: tartsuk a kenyér héjas részét rövid időre folyó víz alá, úgy, hogy a vágott felületet lehetőleg ne áztassuk el. A cél nem a kenyér átitatása: elég, ha a héj alaposan benedvesedik. Ezután tegyük a kenyeret nagyjából 150 Celsius-fokra előmelegített sütőbe körülbelül 7 percre.
A víz a sütőben gőzzé alakul, és segít visszapuhítani a kiszáradt kenyeret. Ha véletlenül a vágott oldal is vizes lett, hagyhatjuk néhány perccel tovább bent, hogy ne maradjon kellemetlenül nedves. A végeredmény persze nem lesz pontosan olyan, mint frissen a pékségből, de egy száraz, menthetetlennek tűnő veknit is könnyedén meg lehet menteni ezzel a módszerrel.
A kenyér frissessége ugyanakkor már jóval korábban eldől: sok múlik azon, hogyan tároljuk. A kovászos kenyér általában tovább marad élvezhető, mint az élesztővel készült házi kenyér vagy sok bolti változat, de idővel ez is száradni kezd. Ahogy a Zero-Waste Chef is írja, a hűtő elsőre jó ötletnek tűnhet, valójában viszont gyorsíthatja a kiszáradást, ezért jobb szobahőmérsékleten tartani a pékárut.
Erre több bevált módszer is van. Kerülhet vászonzsákba, kenyértartóba, vagy kovászos kenyér esetében akár vágott felével lefelé egy vágódeszkára. Ez utóbbi azért működik, mert a vágott rész kevésbé szárad ki, miközben a héj tovább védi a kenyér belsejét. Ha pedig tudjuk, hogy nem fogy el időben, a fagyasztás is jó megoldás lehet. Egész vekniként érdemes eltenni, mert a felszeletelt kenyér szélei könnyebben kiszáradhatnak a fagyasztóban. Ha reggel szeretnénk enni belőle, elég előző este vagy kora reggel kivenni, és csak hagyni, hogy a pulton kiolvadjon.
Ha a kenyér még ezzel a trükkel sem lesz igazán jó, akkor sem kell kidobni. Készülhet belőle kruton, zsemlemorzsa, kenyérpuding vagy bundás kenyér; olyan ételek, amelyek éppen a szárazabb, tömörebb állagtól működnek igazán jól. Egy régi vekni sokszor nem menthetetlen, csak másik szerep vár rá a konyhában.
Olvasd el ezt is!