Jakarta, Indonézia legnagyobb városa Jáva szigetének északi partján fekszik, ahol a tenger évszázadok óta fontos megélhetési forrást jelent a helyieknek. A város melletti öbölben az egyik legkeresettebb tengeri állat az ázsiai zöldkagyló (Perna viridis), amelyet nagy mennyiségben tenyésztenek és takarítanak be. A kagylók a tengerfenékhez rögzített köteleken telepednek meg, a halászok pedig akár négy-öt méteres mélységbe is lemerülnek értük. A munka rendkívül megterhelő, hiszen egyetlen merülés akár 45 percig is eltarthat, miközben a búvárok gyakran elöregedett kompresszorokon keresztül jutnak levegőhöz. Egy esetleges meghibásodás az életüket is veszélybe sodorhatja.
A Jakartai-öbölbe évtizedek óta hatalmas mennyiségű háztartási szennyvíz, műanyag hulladék és ipari eredetű káros anyag kerül. Az itt élő zöldkagylók a víz átszűrésével táplálkoznak, miközben szervezetükben ólom, higany és mikroműanyag is felhalmozódhat, amelyek az emberi szervezetbe juthatnak. A szennyezett környezet az állatok fejlődését is befolyásolja. Egy 2018-ban megjelent tudományos vizsgálat a helyben tenyésztett példányok mintegy 60 százalékánál héjdeformációt mutatott ki, amit a kutatók a nehézfémek és más környezeti tényezők együttes hatásával hoztak összefüggésbe.
A probléma azóta sem szűnt meg. Egy 2025-ös kutatás öt jakartai piacról származó kagylómintákat elemzett, amelyekben mikroműanyag-részecskéket és potenciálisan káros vegyületeket mutattak ki. A kimutatott anyagok élelmiszer-biztonsági aggályokat vetnek fel, bár az egészségügyi kockázat mértéke a fogyasztott mennyiségtől és az adott kagyló szennyezettségétől is függ.
A zöldkagyló ennek ellenére továbbra is keresett élelmiszer Jakartában, mivel rendszerint olcsóbb a húsféléknél. A helyiek számára könnyen hozzáférhető fehérjeforrást jelent, a halászcsaládoknak pedig sokszor ez az egyetlen megélhetési lehetőségük. A szennyezett öböl így továbbra is emberek ezreinek mindennapi életét határozza meg, miközben egyre kevesebben tudnak biztos jövedelemhez jutni belőle.
Olvasd el ezt is!